Annyira, de annyira egyszerű bonbont készítettem. Igaz, nem házi a belevaló, de gyorsan megvan és imádom. Egészen kicsi korom óta. Akkoriban még az itthon kapható, növényi zsírokkal teli mogyorós bonbonért rajongtam, aztán külföldről beesett hozzánk a Nutella, majd a Ferrero Rocher. Na, onnantól megvolt a szerelem, és a mai napig el sem múlt. Igaz, ferrero rochert nem nagyon fogok tudni készíteni (a belső, roppanós ostyaréteget imádom, de halvány lila gőzöm nincsen, hogyan tudnám házilag is olyanra készíteni), de ez a mogyorós-nutellás bonbon legalább egy icipicit kielégíti és csitítja a bennem tomboló rajongást a nutella iránt.
Hozzávalók 30 db bonbonhoz:
200 gramm jó minőségű tejcsokoládé
a töltelékhez:
nutella
30 db mogyoró
A
csokihüvelyek elkészítése ugyanúgy történt, mint az előző bonbonoknál,
azaz fogtam 200 gramm tejcsokoládét és a
háromnegyedét vízgőz felett
egy tálban megolvasztottam. A maradék
egynegyed részt nagyon apróra vágtam és apránként az olvadt csokihoz
adtam, kevergettem, amíg el nem olvadt. Mire az összes aprított csoki
elolvadt, a csokoládém 30 fokos lett, ami tökéletes hőmérséklet a
bonbonkészítéshez. A kevergetés pedig elengedhetetlenül szükséges a
temperáláshoz, azaz a csoki kristályszerkezetének megváltoztatásához,
különben a dermedt csoki nem lesz roppanós és fényes, ráadásul pár nap
múlva kifehéredik. Ezután a szilikon bonbonformákat egy tiszta ecsettel
kikentem az olvadt
csokival és a hűtőbe tettem dermedni. Kb 10 perc után megnéztem, a
csokihüvely tökéletesen megdermedt, és újra átkentem csokival, nehogy
valahol túl vékony legyen és a formából kinyomva összetörjön.
Újabb pár perc dermedés, majd először a mogyorószemeket rakosgattam a hüvelyekbe, majd egy kiskanál
segítségével a tölteléket is rászedtem.
Figyeljünk, hogy a töltelék semmiképpen ne érjen a hüvely fölé, legyen
hely a talpnak is!
Ismét
hűtőben pihentetés, majd 10 perc múlva (amikor a
töltelék kicsit megdermedt), a maradék tejcsokit mikróban felmelegítettem, majd jól
összekevertem és kiskanállal óvatosan a töltelékekre csorgattam, az
ecsettel a tetejét
elegyengettem - azaz talpakat készítettem. Ismét hűtő, fél óra múlva
pedig szépen kifordítottam a bonbonokat a szilikonformákból.
Marka, Te már sötétben, félkézzel is tudsz bonbonozni! grat-grat-grat!!!!
VálaszTörlésKöszönöm Ági, de azért még nem vagyok olyan profi:-)De a család és a barátok örülnek, az tuti!
VálaszTörlés