Cideres-almás kacsamell

Végre-végre itt vagyok és vadiúj receptet hoztam.

Az alapja kacsamell, ami eredetileg rosé kacsamellnek indult, de a konyha ördögének útjai – Istenéhez hasonlóan – kifürkészhetetlenek, úgyhogy muszáj volt valamit kitalálnom, ha az a kacsamell nem olyan lett, amilyet akartam.

Szóval eszembe jutott, hogy Mautner Zsófi valami hasonlót ügyeskedett csirkecombbal, így belevágtam én is és a siker nem maradt el. Íme a recept, 4 személyre.

Hozzávalók:

2 pár kisebb kacsamell bőröstől

2 szép alma

kakukkfű

bors

só

kb 1,5 dl cider (almabor)

1 dl tejszín (de tényleg tejszín, állati és min. 30% zsírtartalmú)

bulgur köretnek

Nos, kezdjük az elején. A kacsamell párokat szépen szétvágtam, így kaptam 4 szép kis kacsamell filét, persze bőre rajta. A bőrt óvatosan bevagdostam egy éles késsel úgy, hogy a hús alatta nehogy sérüljön, mert akkor sütés közben nagyon kiszárad, mivel a finom hús leve mind kicsorog.

Ezután egy széles serpenyőt felforrósítottam (nem kell bele semmilyen zsiradék, nemsokára lesz belőle bőven), majd a kacsamelleket a bőrös felükkel ráhelyeztem – persze sercegett, mint a fene, sült a finom kacsazsír kifelé. A kacsamelleket sóztam, borsoztam annak rendje-módja szerint.

Aki szereti a kacsazsírt, az ilyenkor vegyen elő egy tálkát és a serpenyőt időnként megdöntve kanalazza ki az alján összegyűlő zsírt, majd sózza és fűszerezze és hagyja szépen megdermedni. Hűtőben sokáig eláll és csak rá kell kenni a puha kenyérkére.

No, de térjünk vissza kis barátaink mellehúsához: amíg a kacsa jó 10 percen át sült a bőrös felével, addig az almákat megmostam, majd félbe, ismét félbe és ismét félbe, azaz 8 szép szeletre vágtam.

A kacsamelleket megfordítottam és a másik felükön is sütöttem közepes lángon, immáron lefedve egy fedővel, úgy kb 6-7 percig.

Majd, miután letelt a 6-7 perc (na jó, legyen mondjuk 7), kiszedtem egy deszkára őket és letakartam lazán alufóliával, hogy ne hűljenek ki nagyon és legyen idejük a rostoknak a kacsa levét magukba szívni.

Közben a hátramaradt zsírban (ha nagyon sok, öntsük le) megforgattam az almákat, majd meglocsoltam a ciderrel és hagytam, hogy elfője a nagy részét.

Ekkor jött a Barbatrükk. A kacsamelleket szépen felvágtam kb fél centis szeletekre és az egészet visszaömlesztettem az almák mellé, majd megkóstolva úgy ítéltem, egy kevés só még elkelne.

Ezután adtam hozzá a tejszínt, hagytam összeforrni és már le is zártam alatta a lángot, mert készen lett az isteni, cideres-almás kacsamell.

Köretnek bulgurt készítettem hozzá.

Kacsamáj pástétom konfitált kacsacombbal

Era, a Sütök-főzök blog írója és nem mellékesen országos cimbicsajom kieszelt egy szuper játékot: szakácsmustra néven. A játéknak tétje nincs, a lényege, hogy az aktuális játékmester által megadott szakácstól kell főzni valamit. Elsőként Gordon Ramsay-t kaptuk, aminek én nagyon örültem, mert szeretem a nagy varázslót :-)
Van is pár könyvem tőle, most éppen az "Ízek bűvöletében"-t vettem elő és már ki is szúrtam egy igazán ünnepi, karácsonyi előételt. Igaz, nem az olcsó kategóriába tartozik, na de egyszer egy évben belefér talán.

Hozzávalók:
2 kacsacomb
1 darab, kb 700 grammos hízott kacsamáj
1 ág kakukkfű levelei
1 ág rozmaring levelei
2 evőkanál Tokaji aszú a libamájhoz
1 dl száraz fehérbor a kacsacombhoz
4 gerezd fokhagyma (nem kell megpucolni)
só
bors
5 evőkanál kacsazsír

A kacsacombokat megszórtam a kakukkfűvel és a rozmaringgal és kb 2 órát hagytam, hogy a fűszerek megízesítsék a combokat.
Közben a kacsamájat kivettem a hűtőből és hagytam szobahőmérsékletűre melegedni. Ahol amúgy is szétválna a két májrész, ott óvatosan elvágtam, próbáltam kiszedni belőle az ereket egy éles kés és egy csipesz segítségével (több-kevesebb sikerrel), majd betettem egy tepsibe, leöntöttem a borral, sóztam, borsoztam és hagytam marinálódni (azaz pácolódni) kb 1 órát. (szigorúan szobahőmérsékleten!)

A kacsacombokat én kicsit másképp konfitáltam, mint Ramsay a receptjében. Szóval vettem egy vastag aljú lábast, belefektettem a kacsákat, picit sóztam (kb 1 csipet) és ráöntöttem 1 deci bort, majd felöntöttem annyi vízzel, ami éppen ellepi. Ebbe dobtam a 4 fokhagymát (nem muszáj megpucolni, a héja nem zavaró, az íze így is belekerül a főzőlébe) és a kacsazsírt, majd felforraltam, de rögtön forrás után takarékra vettem a lángot és kb másfél órán át pároltam.
Akkor jó a kacsacomb, ha már leválik a csontról, nekem ehhez máséfl óra kellett, de ha Ti még keménynek érzitek, főzzétek tovább.
Szóval a kacsacombokat kivettem a főzővízből és hagytam hűlni, majd egy villával szépen leszedtem a csontról és szó szerint apró cafatokra tépkedtem. Kevés kacsazsírral összekevertem, ettől még szaftosabb lesz!

Közben a sütőt is előmelegítettem 170 fokra és betoltam a kacsamájat pontosan 12 percre. Ennyi idő alatt veszít keveset a méretéből és sok zsír fog belőle kisülni. Ezt tessék egy tálkába önteni, csodás kacsazsíros kenyér lesz másnap reggelire belőle :-)

Miután a kacsamáj elkészült, kivettem a sütőből és hagytam kihűlni. Hidegen kb 1 centis szeletekre vágtam.

Aztán elővettem egy mély tálat (de tökéletes hozzá a kenyérsütő forma is, sőt, Ramsay kifejezetten ezt ajánlja.)
Szóval a tál aljába sütőpapírt fektettem. Erre raktam egy sor kacsaamájat, majd következett a konfitált kacsacomb, rá újra máj és újra combhús, végül a sort kacsamájjal zártam.
Erre sütőpapírt fektettem, rátettem egy lapos tányért és viszonylag könnyű súllyal lezártam, hogy a rétegek jól összetömörülhessenek.
Másnapig (azaz egy éjszakára) a hűtőbe tettem.
Másnap kifordítottam a tálból, a tetejére a kisült kacsamáj zsírjából folyattam egy keveset, majd visszatettem dermedésig a hűtőbe.
Kifordítva a tálból, már szeleteltem is a csodás pástétomot.

Forrás: Gordon Ramsay: Ízek bűvöletében - Libamáj és konfitált kacsa terrine 63. oldal (T.bálint Kiadó)

Vaníliás kacsaleves rizstésztával

A vaníliakivonatomhoz vettem sok-sok vaníliarudat és maradt pár szál. Ezért előkaptam a Szakácsok könyvét, hogy valami vaníliás recept után nézzek, de legyen ám különleges, mégiscsak karácsony közeledik.
Borzasztóan meglepődtem és zavarba jöttem, amikor megláttam egy fura ételt, a vanílisá kacsalevest, de ugyanakkor a bennem rejlő kísérletező boszi azonnal lecsapott rá! Ezaaaaaz. Végigolvastam a  hozzávalókat és mivel igencsak vonzódom a távol keleti ételekhez, ezért szerencsére mindenem volt hozzá.
Nos, ez nem egy egyszerű alapanyagokból álló pikk-pakk leves. Viszont őrületesen izgalmas és eszméletlenül finom. A vanília nem úgy érződik benne, mint a sütikben, hanem kiemeli a kacsa ízét, és, miután lenyeltük a falatot, őrületes érzés lesz úrrá a szánkban. Nem vicc, engem megbabonázott ennek a fűszernek a sós ételben való részvétele, biztosan nem először használom ilyen formában.

Hozzávalók 4 személyre:
3 kacsacomb
2 közepes lilahagyma vékony karikákra vágva
1 teáskanál mogyoróolaj
5 szem szegfűbors összetörve
1 szem fekete kardamom
1 rúd (kb 6 centis) vanília, hosszában félbevágva
1 liter víz
2 centis gyömbérdarab megpucolva, vékony karikára vágva
4 gerezd fokhagyma, karikára vágva
4 evőkanál mirin (japán rizsbor)
3 evőkanál szójaszósz

100 gramm rizstészta (én 5 mm-est használtam)

3 újhagyma felszeletelve
1 kisebb sárgarépa vékony csíkokra szeletelve
chili, karikára vágva
szezámolaj

A kacsacombokat egy nagyon éles késsel "megnyúztam", azaz lefejtettem róla az összes hájat , és vele együtt a bőrt is. Majd mindhármat kettévágtam a hajlatoknál.
Egy vastagaljú lábas aljába öntöttem a mogyoróolajat és a kacsacombokat barnulásig pirítottam rajta, majd kiszedtem a combokat egy tálba. Az edény alján nekem nem maradt felesleges zsiradék (kb 1 evőkanálnyi volt), de ha nektek több lenne, azt mindenképpen öntsétek le, nem klell túl zsírosnak lenni a levesnek.
Szóval erre a visszamaradt zsiradékra tettem a karikára vágott lilahagymát, a mozsárban összetört borsot, az egészben hagyott kardamom-magot és a hosszában kettévágott vaníliarudat, majd addig kevergettem, amíg a lilahagyma nem karamellizálódott.
Ekkor felöntöttem  1 liter vízzel, hozzáadtam a fokhagyma- és gyömbérszeleteket és 2 csipet tengeri sót. Majd alacsony lángon 70 perc alatt puhára főztem a kacsahúst.
Amikor a kacsa már olyan puha volt, hogy le lehetett szedni a csontról, kiszedtem egy tálba, hagytam kicsit hűlni (közben a leves rotyogott tovább) és villával ügyesen szétmarcangoltam, majd az apró darabokra szedett húst visszatettem a levesbe és ízesítettem a szójaszósszal és a mirinnel. Még 10 percen át hagytam összefőni, végül lezártam alatta a gázt.
Egy lábasban vizet melegítettem (elég, ha forró, nem muszáj forrnia) , majd lezártam alatta a lángot és beletettem a rizstésztát. Negyed óra alatt megpuhult.

Tálaláskor a mélytányér aljába szedtem a rizstésztából, erre került a kacsahúsos leves, majd a tetejét megszórtam újhagymával, répával és chilivel. A tetejét a vaníliarúd darabjával és pár csepp szezámolajjal díszítettem.

Kókusztejes-currys rizstészta kacsahússal és zöldségekkel

Ismét zöldséges rizstésztát készítettem, de most egy nagyon finom kókusztejes-currys szósszal. Így az egész étel lágyabb, mégis erőteljesebb lett. a kókusztej lágyította, a chili és a gyömbér erőteljessé varázsolta. Annyira bejött a családnak, hogy az első elkészítés óta már háromszor is meg kellett csinálnom. Úgyhogy nincs kibúvó, csináljtáok meg ti is. Ez is egy 30 perces étel, akár munkából hazaérve, vagy hétvégén, egy gyors ebéd keretében is össze lehet dobni. Ismét figyeljünk arra, hogy mire összeállítjuk az ételt, minden hozzávalónk kéznél legyen és csak sorban dobáljuk a wokba. Valamint a wokedényben egyszerre csak egy adagot készítsünk, akkor lesznek a zöldségek friss-ropogósak, a tészta pedig nem egy ragacsos massza, hanem finom, szósszal bevont tészta.

Hozzávalók 1 adaghoz:
150 gramm rizstészta
1 tojás
1 marék vékonyra vágott cukkini
1 marék kis kockára vágott sárgarépa
1 evőkanál csíkokra vágott bambuszrügy
3 evőkanál apróra vágott, olajon megpirított kacsahús (én mellet használtam)
2 fokhagyma apróra vágva
1 levél medvehagyma vékony csíkokra vágva
szezámmag
szezámmagolaj


a szószhoz:
1 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál curry
1 nagy csipet őrölt fahéj
4 vékony szelet friss gyömbér
chili (ízlés szerint)
1 dl húsleves alaplé
2 dl kókusztej

Nos, mint már fentebb is írtam, mindennek kéznél kell lennie. Így először elkészítettem a kókusztejes szószt. Az olívaolajon megfuttattam a curryt, fahéjat és a friss gyömbért és chilit, majd felöntöttem az alaplével és hagytam kicsit forrni. Végül hozzáadtam a kókusztejet és pár percig együtt forraltam az egészet, majd fedővel letakartam és felhasználásig állni hagytam. Felhasználás előtt a gyömbérszeleteket kivettem a szószból. Majd összevágtam a zöldségeket, valamint a tésztát beáztattam tűzforró vízbe kb 10 percre (azért 6-7 perc után érdemes már kóstolgatni, nehogy túlázzon), majd kiszedtem egy tálba.
Közben a wokedényt odatettem a tűzre, 1 evőkanál olajat hevítettem benne, majd megpirítottam benne a kacsahúst. Ezután egy papírtörlővel kitisztítottam a wokot és ismét kevés olajat hevítettem benne, beleeresztettem a tojást és vadul elkezdtem kavargatni. Amikor a tojás megszilárdult (értsd: rántotta állaga lett), rázúdítottam a zöldségeket, kb 20 másodpercig pirítottam, majd jött a tészta, amivel átforgattam (kb 5 másodperc) és már le is vettem alatta a lángot takarékra. E fenti currys kókusztejes szósszal ízesítettem, majd jól összeforgattam és már öntöttem is a tálba! Pirított szezámmaggal díszítettem. Jó étvágyat hozzá!

Kacsahúsleves

Előre bocsátom, ez egy igazi gezemice-leves lett, volt kacsaaprólékom (fej, láb, nyak,szárny, farhát) és az előző napi kacsamell csontja, valamint 1 kisebb pecsenye kacsamáj is, így igazán tartalmasra sikerült az én egyszerű kacsalevesem. Úgyhogy aki valami szabványos kacsaleves-receptre számít, az bizony most csalódni fog. Amit találtam, beletettem és bizony jól tettem, mert isteni finom, ízes levesem lett!
Sosem voltam igazán "kacsás", de anyósoméknak köszönhetően megszerettem, sőt, ma már szinte hetente kerül ilyen, vagy olyan formában kacsa az asztalra.
Most éppen leves formájában.
Egy időben mindig bújtam a szakácskönyveket, hogy megtaláljam a tökéletes húsleves receptjét. Aztán rájöttem, hogy a legfinomabb húslevest akkor tudom elkészíteni, ha mindent beleteszek, amit csak belekívánok. Ez a kacsaleves is így járt most, úgyhogy ne csodálkozzatok egyik hozzávalón sem:-)))

Hozzávalók:
kacsaaprólék (nálam a fent felsoroltak, de bármilyen kacsahús jó!)
4 sárgarépa
2 fehérrépa
1 kis zellergumó
2 kis krumpli
5 gerezd fokhagyma
3 kis fej vöröshagyma
negyed kelkáposzta
2 marék zöldborsó
10 csiperke gomba
só
7 szem bors
zellerlevél
szerecsendió virág (elhagyható)

A recept rendkívül egyszerű. A húsokat, csontokat alaposan lemostam, megtisztítottam a pihéktől...stb! (halkan teszem hozzá, a kacsa nyelvét is belefőztem, majd kb 1 óra főlés után kiszedtem, kicsit megpirítottam és úgy ettem meg! Aki most húzza a száját, egyszer próbálja ki, mert leírhatatlanul finom!)

A zöldségeket megpucoltam és kisebb darabokra vágva egy lábasba tettem a húsokkal együtt. Felöntöttem annyi vízzel, ami bőven ellepi (legalább 3-4 ujjnyira), majd sóztam, tettem bele 7 szem borsot (a családi hagyomány szerint), pár szárított zellerlevelet és 2 szerecsendió virágot, majd gyöngyözve főztem kb 2 és fél órán át.
Csodásan aranysárga színe és igen zamatos íze lett!

Majorannás kacsaszárny fehérborban

Ismét kacsa került terítékre. Az anyósomtól kapott mélyhűtött csomagok mindig meglepetések, mivel nincsenek felcimkézve és az összefagyott húsokból nem derül ki mindig egyértelműen, hogy mi is van benne. Ami biztos, hogy kacsa. Jelen esetben pedig finom kacsaszárny lapult a zacskóban. Gondoltam, fantasztikusan fel fogja dobni a sült zöldség, főleg, ha fehérborban párolom együtt az egész kompániát. És bejött, de még mennyire. Nagyon finom, ízletes csirke és édes zöldségek kerültek a tányérunkra.
Csak azt sajnálom, hogy a  kép nem adja vissza a valós színeket!

Hozzávalók:
6 kacsaszárny
só
bors
majoranna
fokhagyma
2 dl fehérbor
2 sárgarépa
fél póréhagyma
6 csicsóka

A kacsaszárnyakat megmostam, megszabadítottam a maradék pihéktől, majd megtűzdeltem fokhagymával a húsos részeket, sóztam,borsoztam, megszórtam szárított majorannával és egy tűzálló tálba raktam.
Akkora tálat választottam, hogy csak a fele legyen  tele a húsokkal, a másik felébe a kockára vágott zöldségeket halmoztam, ezeket is megsóztam, a kezemmel jól összekevertem. Ezután 2 deci fehérbort öntöttem az egész egyvelegre, szorosan letakartam alufóliával és 180 fokon pároltam másfél órán át. Ezután levettem a fóliát, villával ellenőriztem, hogy elég puha -e a hús, leöntöttem róla az ízletes kacsazsírt (jó lesz reggelente a szendvicsbe) majd magasabb fokozatra kapcsoltam és megpirítottam a szárnyakat és a zöldségeket is.
Jó étvágyat hozzá!

Narancsos-kakukkfüves kacsamell zöldségágyon

A szilveszteri eszem-iszom után mi másra is vágyik az ember, mint egy finom kacsamellre. És hogy igazán ütős legyen, kell hozzá valami szósz. Legyen narancs, ez megvan. De mitől lehetne még ütősebb? Legyen kakukkfű, ez is van. De még ütősebb kéne, ami igazi ízrobbanást okoz, ami letaglóz, amitől csak annyit tudok mondani: hmmmmm. Hmmm, pirítsuk rá egy kis méz kíséretében.
És voila, kész a narancsos kacsamell!(természetesen nálam roséra sütve)

Hozzávalók 2 személyre:
2 szép kacsamell filé
3 narancs
fél citrom
1 lime
3 evőkanál méz
3 friss kakukkfűág
3 gerezd fokhagyma
bors
só

zöldségágyhoz:
3 sárgarépa
1 közepes cukkini
1 cékla
1 avokádó
2 lilahagyma
12 sárga és piros koktélparadicsom
olivaolaj
só
bors
bazsalikomlevél

A kacsamellet megtisztítottam a felesleges
pihéktől, majd alaposan megmostam és papírtörlővel óvatosan szárazra töröltem. Ezután bevágtam a bőrét kockásra, de vigyáztam, hogy a húst ne vágjam át. Majd sóval, borssal alaposan bedörzsöltem és megszórtam kakukkfűvel, amit kicsit rá is nyomkodtam, hogy ne potyogjon le a sütésnél.
Majd forró serpenyőben, olaj nélkül (a kacsa bőréből sok zsír fog kisülni) a bőrös felét sütöttem kb 10 percig, majd a zsír kétharmadát leöntöttem a serpenyőből. Ezután megfordítottam a mellet és a húsos felét sütöttem úgy, hogy mellészórtam a fokhagyma gerezdeket is és rácsöpögtettem pár cseppet a fél citromléből.
Közben 3 narancs levét kifacsartam, majd amennyire tudtam, kikapartam kanállal a félbevágott narancsból a húsát is, hozzáadtam a mézet, a maradék citromlét, majd a kacsamellet kivéve a serpenyőből, a narancsos keveréket a serpenyőben lévő húsléhez öntöttem. Addig forraltam, amíg kicsit be nem sűrűsödött (nekem ez a legnagyobb lángon 6 perc volt).  Majd egy tűzálló tálra tettem a kacsamellet, leöntöttem a mézes-narancsos sűrű szósszal és sütőben még 20 percig sütöttem, amíg a szósz szépen rá nem pirult a mellre.
A sütőből kivéve 5 percig pihentettem.

A körethez a répát, a cukkinit, az avokádót és a céklát kb hasonló nagyságúra vágtam, a koktélparadicsomokat félbevágtam, a lilahagymát fél ujjnyi gerezdekre szeleteltem, majd serpenyőbe szórtam, meglocsoltam kevés olívaolajjal, sóztam, borsoztam és ment a 200 fokos sütőbe kb 15 percre (szeretem, ha éppen csak megkaramellizálódik, de ropogós marad minden zöldség.

Táláláskor a zöldséget egy lapos tányérra halmoztam, amjd a tetejére vágtam a kacsamellet és az egészet még meglocsoltam a kacsáról lefolyt narancsos mártással.

Hmmmm, nálunk most ez az új aranyérmes, úgyhogy bátran mondhatom, érdemes kipróbálni!

Gesztenyével töltött kacsacomb egy hedonista krumplijával

Mostanában a halak játszották a fő szerepet és bizony kaptam is kérést, hogy végre valahára készítsek már szárnyast is, legfőképpen olyat, amit a karácsonyi asztalra is ki lehet tenni.
Így eleget téve a kérésnek, elsőként egy gesztenyés kacsacombot készítettem.
Szerencsére nem áll távol tőlünk ez a töltelék, hiszen szenteste már évek óta családi hagyomány, hogy gesztenyés pulykát eszünk. Így csak a pulykát kellett kicserélnem kacsacombra. De ha valaki ragaszkodik a pulykához, így a lent megírt tölteléket ahhoz is nyugodtan lehet használni, vagy akár szimpla csirkecombhoz, vagy egész csirke megtöltésére is ajánlom. Hiszen a  gesztenye és a fűszerek fogják igazán karácsonyivá tenni!

És hogy miért egy hedonista krumplijával? Mert kedves gasztroblogger társam, Műkedvelő Hedonista, aki zseniális kreációival és sok-sok izgalmas, merész ötletével lopta a szívembe magát, minap készített egy egyszerű, ám fantasztikusan étvágygerjesztő ételt: tepsis burgonyát, amire ránézve tudtam, tökéletes lesz az én két szépséges kacsacombom mellé.
Íme az eredmény:

Hozzávalók 2 személyre:
2 szép kacsacomb
só
bors
1 dl vörösbor

a töltelékhez:
1 zsemle
kevés tej
20 szem főtt gesztenye
20 dkg darált hús
2 csík baconszalonna
1 fej lilahagyma
1 tojás
só
bors
szerecsendió
pirospaprika

a tepsis burgonyához:
fejenként 3-4 kisebb krumpli
tejszín
só
bors
reszelt sajt

A legelső feladat a szelíd gesztenyék megfőzése volt. A gesztenyéket alaposan megmostam, majd a simább felükön éles késsel ejtettem egy "X" bevágást. Majd hideg vízben feltettem főzni, kb 30 percre. Majd  - és itt jön a trükk - még forrón megpucoltam - természetesen hőálló kezeimmel. Na jó, azért engedtem rá kevés hideg vizet, amikor már nem bírtam a forróságot, de ha a gesztenye kihűl, akkor már nagyon nehéz lekapargatni róla a kemény héj alatti vastag, sötétbarna védőréteget, így gyorsan kell dolgozni, melegében! (az utolsó pár darab már így is kihűlt, szóval kiskanállal kapargattam ki a gesztenye puha húsát.)

A kacsacombokat alaposan megtisztítottam és a bőre alatt - egészen pontosan a bőr és a hús között -  készítettem egy jó nagy "zsebet", ahova majd betömködhetem a tölteléket.
A töltelékhez a zsemlét lelocsoltam annyi tejjel, ami klasszul eláztatja, de nem tocsog benne (ha kell a felesleges folyadékot nyomjuk ki belőle), majd sóztam, borsoztam, tettem bele 1 teáskanál pirospaprikát a színe kedvéért,hozzáadtam a puhává főtt gesztenyéket majd villával alaposan összenyomkodtam.
Egy serpenyőben az apróra vágott baconszeleteket ropogósra pirítottam és kiszedtem egy tányérra. Ezután a lilahagymát is megdinszteltem kicsit és ezt is kiszedtem a serpenyőből. 
Majd következett a darált hús, azt is zsírjára pirítottam. Ezután lezártam alatta a gázt, hozzáadtam a zsemlés gesztenyemasszát, az egész tojást, a ropogós bacont és a lilahagymát, jól összekevertem, szerecsendióval, sóval, borssal még fűszereztem.(aki szereti, gombát is tehet bele, amit előzőleg a serpenyőben kicsit megpirítunk)

Ezzel a töltelékkel tömtem ki a kacsacombokat, a maradék tölteléket a combok mellé tettem , gombócokat formálva belőlük, hadd süljenek meg ezek is.

200 fokos sütőben, az első 60-70 percben kb 1 dl vörösbort alátöltve, alufóliával letakarva "pároltam", majd a fóliát levéve, még kb 30-40 percig pirítottam a kacsacombokat. A párolási szakaszban ellenőrizzük, hogy elég puha lett -e a kacsacomb, és ha nem volt elég az 1 óra, akkor toljuk vissza további 20 percre, majd újra ellenőrizzük.

A tepsis burgonya közben szintén elkészült: a krumplikat megpucoltam, vékonyra vágtam és két kör alakú mini piteformába pakoltam körbe-körbe. Sóztam-borsoztam a rétegeket, kevés reszelt sajtot is szórtam közéjük, majd az egészet leöntöttem annyi tejszínnel, ami majdnem ellepi. Ezután ment a 180 fokos sütőben, ahol ellenőriztem, hogy a krumpli már elég puha -e, majd szépen megpirítottam.

Igazán mennyei étel, tessék bátran kipróbálni. A gesztenye édeskés ízét kiválóan ellensúlyozza a pirított bacon és a darált hús, így, aki fél az édes íztől, az is nyugodtan kóstolja meg, nem fog csalódni!

Tormás-mustáros lencsesaláta rosé kacsamell csíkokkal

Minap, a TV Paprikán Nigel Slatert bámulva láttam ezt a receptet és annyira beindította a nyálképződésemet, hogy ma a piacon muszáj volt megvennem hozzá az alapanyagokat. Igaz, Nigel előző napról megmaradt marhasülttel készítette, de nekem tökéletes lesz kacsamellel is. Nos, kacsamell ugye van - hála drága anyósoméknak - úgyhogy már csak friss torma és szép lencse kellett!

Mi előételnek ettük, de szerintem egy könnyű vacsorának is tökéletes, bár a szakács újév első napjára, másnaposság-űzőként promotálta.
Szerintem meg mindig jó, úgyhogy tessék megcsinálni! És a legzseniálisabb, ahogy az öntet és a forró lencse találkoznak és csodás illatok szabadulnak fel a tormából. Mélyen lehet inhalálni:-)

Hozzávalók:
200 gramm lencse
babérlevél
1 vöröshagyma apróra vágva
1 fokhagyma
1 kacsamell

az öntethez:
1/2 teáskanál magos mustár
1 evőkanál vörösborecet
4 evőkanál olívaolaj
só
bors
1-2 teáskanál reszelt torma
petrezselyem

A lencsét egy edénybe tettem, felengedtem annyi vízzel, ami kétszer ellepi és mellé szórtam a hagymát, fokhagymát, babérlevelet és kicsit sóztam is. Felforraltam, majd alacsony lángra visszavéve még kb 30 percig főztem, de folyamatosan ellenőriztem, nehogy szétfőjön a lencse. Érdemes kicsit roppanósra hagyni, ne legyen pépesen szétfőtt az állaga.
Amíg a lencse főtt, elkészítettem hozzá az öntetet: egy kis tálkába szórtam egy csipet (tengeri) sót, majd következett a mustár, a vörösborecet, az olívaolaj, a reszelt torma és a bors. Jól összekevertem, majd később, a már leszűrt, de még forró lencsére öntöttem. Alaposan elkevertem.
Tálaláskor a roséra sütött kacsamellből vágtam rá vékony szeleteket!

Egészséges és fantasztikusan finom!

Körtés-camembertes érlelt kacsamell

 Pontosan 1 hete ismét sóban érleltem egy csodás kacsamellet. Akkor még nem döntöttem el, mit is fogok készíteni belőle. Amikor szombaton kiszedtem a sóból és felszeleteltem, gondoltam este, egy finom vörösbor kortyolgatása közben majd megeszegetjük. Aztán letettük a gyerekeket aludni, nyílt a borosüveg, én meg ihletet kaptam. Volt a hűtőben camembert, az asztalon sorakoztak érlelődő körték és persze a csodás vörös kacsamell.

A körtéket kimagoztam és vékony szeletekre vágtam, majd egy tányéron elrendeztem. Ezekre kerültek a camembert-falatok, amiket vékony szelet sóban érlelt kacsamell koronázott meg!
Ismét kiderült, hogy az édes-sós kombináció mennyei! Aki szereti ezt az ízkombinációt, ki ne hagyja ezt a csemegét!

Sóban érlelt kacsamell

Imádom az érlelt húsokat, legyen az sonka, marhahús vagy akár kacsamell. Kacsamellhez először pár évvel ezelőtt volt szerencsém, amikor a piacon füstölt, sóban érlelt kacsamellet vettem és itthon megkóstolva a mennyben jártam! Eszméletlenül jó íze volt és kész. Nem is firtattam tovább az ügyet, amikor megkívántam és volt rá pénzem, lementem a piacra és vettem egy kis darabot. Mert persze - mondanom sem kell - nem volt túl olcsó mulatság.
Aztán nyáron láttam a tévében egy műsort, amiben azt mutatták be, hogyan is lehet gyorspáccal érlelt kacsamellet készíteni. Azonnal megfogadtam, hogy ha megint lesz a háznál kacsamell, én bizony elkészítem.
És így is lett:-)

Hozzávalók:
kb 50 dekás kacsamell
50 dkg durva szemű tengeri só
1 evőkanál cukor
1 evőkanál durvára tört bors
kevés kakukkfű

A kacsamellet alaposan megtisztítottam, levágtam róla a felesleges hájat és inakat, megmostam és papírral szárazra törölgettem. Egy tálkában összekevertem a sót, cukrot, borsot és kakukkfüvet, majd egy mély edény aljára kb 1 ujjnyit öntöttem a keverékből. Erre fektettem bőrével lefelé a kacsamellet és alaposan betakargattam a maradék sós keverékkel, ügyelve, hogy mindent beborítson a só.
Aztán 5 napra hűtőbe tettem, minden nap leöntöttem róla a keletkező folyadékot és minden nap raktam rá kevés sót, ha már elkezdett kilátszani a kacsahús. (a só ugyanis kiszívja a nedvességet a húsból, egyúttal tartósítja is azt.)
5 nap múlva letörölgettem róla a sót és felszeletelten fél mm-es szeletekre. Magában, salátaágyon, rizottóhoz, tésztaételekhez kiváló finomság!
Jó étvágyat hozzá!

Tarhonyás hús kacsaaprólékból

Ezt az ételt - mármint így kacsaaprólékból elkészítve - először anyósomnál ettem. Emlékszem, kb 8 éve lehetett, férjurammal még csak ismerkedtünk, amibe bele tartozott a családi vizit is.
Amikor elém rakták ezt az ételt, csak lestem, hogy mégis mi a jó a csontos aprólékban és különben is, miért kell a tarhonyával összekeverni...stb.
Na, aztán elég volt egyetlen kanál belőle és magával ragadott. Eddig csak a "sima", hagyományos tarhonyás húst ismertem, ami általában sertéspöri alapra épült, igen száraz volt a hús is, a tészta is. Összességében egy elég semmitmondó, rengeteg savanyúságot is igénylő főétel volt számomra, amit ha nagyon arra vitt a kényszer, hát megettem én, de hogy el is készítsem?!
Nos, a nagy kóstolás után már nem volt kétséges, ezt az ételt MUSZÁJ megcsinálni.
Szerencsére anyósoméknál rengeteg a kacsa, de ha éppen kifogynak belőle (mert még kicsit a kacsák) a piacon elég gyakran lehet kacsaaprólékot igen kedvező áron (300 Ft/kg) venni.
Ez alkalommal én még kiegészítettem 20 deka kacsaszívvel és 4 db kacsanyakkal is a készletet, majd nekivágtam a finomság elkészítésének.

Hozzávalók:
1 adag kacsaaprólék (tartalmazza a kacsa szárnyát, farhátat, nyakat, fejet, szívet, zúzát és lábakat)
20 dkg kacsaszív
4 db kacsanyak
2 fej vöröshagyma
2 db paradicsom
1 db paprika
só, bors
majoranna
szárított zellerlevél
petrezselyem
őrölt kömény
kakukkfű
pirospaprika
300 gramm tarhonya

A vöröshagymákat megpucoltam és apró kockára vágtam, majd a fokhagymát is összeaprítottam.
Kevés olajon megpároltam a vöröshagymát, majd hozzáadtam a fokhagymát és az apróra vágott paprikát is. Pár percig pároltam a paprikát is, majd hozzáadtam a szintén kockára vágott paradicsomot - azaz készítettem egy jó kis pörköltalapot.
Ebbe forgattam bele az előzőleg megtisztított, apróra összevágott kacsaaprólékot (a nyakakat 3 darabra vágtam,a  szárnyakat is ízekre szedtem, a zúzát és a szíveket is összevágtam), majd sóztam, ízlés szerint fűszereztem és felöntöttem annyi vízzel, ami éppen ellepi. Takaréklángon, fedő alatt főztem a pörköltet 2 órán át, amíg a kacsa teljesen meg nem puhult.
Majd a pörkölt összes levét átöntöttem egy lábasba, felöntöttem még vízzel, felforraltam és beleöntöttem 300 grammnyi kézi készítésű tarhonyát (500 gramm liszthez 1 tojás+só+víz, keményre gyúrom, majd lereszelem és kiszárítom).
Amikor a tarhonya megpuhult, hozzáöntöttem a várakozó kacsahúsokat, kicsit összekevertem (ne törjön össze a hús) és már tálaltam is!
Jó étvágyat hozzá!

Szarvasgombás rizottó konfitált kacsamájjal

Tegnap igen előkelő ételt ettünk és most sokan felsóhajtotok, hogy "Aki megteheti..."
Hát igen, nagy szerencsém van a férjem családjával, rengeteg állatot tartanak (csirke, kacsa, galamb, régebben disznó, nyúl), így a szárnyas-ellátásom meg van oldva, akárcsak a tojásproblémám:-) Ami a mai nehéz időkben nem megvetendő ugyebár (50-60 forintos tojásár mellett). Mellékesen tutira egészségesek, divatos szóval élve "biocsirkék", bár nem EU konform szerint élnek a szárnyasok, de nagyon-nagyon finomak és persze boldogok is. (még ha ettől nem is lesz narancssárga a bőrük, mint a bolti "boldog" csirkéknek.)
Szóval anyósomék hizlalnak is kacsát, aminek eredményeképpen csodás hízott kacsamájakkal (és persze combokkal és mellekkel) szoktak minket ellátni, aminek szintén örül a pénztárcám, hiszen a piacon 5-6000 forintos kilóáron adják a kuriózumot.
Hétvégén pedig volt olyan szerencsém, hogy a Lidl-ben rátaláltam egy DeLuxe termékre, a szarvasgombás carnaroli rizsre (ami a rizotto egyik legkiválóbb alapanyaga), és bár csak 0,3 % szarvasgombát tartalmaz, gondoltam finom lesz és persze felettébb különleges.
A rizottóról most nem szeretnék írni, már éppen elég rizottóreceptet tettem közzé és ez egy egyszerű rizotto bianco volt, hiszen a zacskóban ott lapultak a szárított gomba-darabkák is.
Ami most sokkal izgalmasabb, az a konfitált kacsamáj.

A második szóval már mindenki találkozott, ha más nem, a piacon, látásból. Na, de mi is lehet az a konfitálás.
Bűvös szakács ezt is kiválóan leírja, nem is nagyon akarom túlragozni.
A kacsamáj konfitálása annyiban tér el az általa leírtaktól, hogy kevesebb ideig tart.
Én így készítettem el tegnap:

Hozzávalók:
1 hízott kacsamáj (ez most fél kilós volt)
fél kiló bőrös kacsaháj
só, bors
majoranna
fokhagyma

A kacsahájat először megmostam, megtisztítottam attól az 1-2 pihétől, ami rajta maradt, majd beletettem egy jénaiba. Alaposan megsóztam, borsoztam, megszórtam majorannával és beletettem még a tálba 6 gerezd fokhagymát úgy, hogy rajta hagytam a héját és csak éppen megroppantottam, hogy az íze jobban kisülhessen.
Aztán betoltam az egészet a sütőbe és 90 fokon hagytam, hogy kisüljön a zsír belőle (ez jó sokáig tartott, tán 2 órát is). Lehet gyorsítani is a folyamaton (forró sütőben kisütni), és persze lehet lábasban is főzni, de én így szeretem:-)
Ennek köszönhetően kaptam egy isteni ízes kacsazsírt. Aztán a jénaiból kivettem a szalonnadarabokat (később majd teljesen megpirítom) és belehelyeztem a kacsamájat úgy, hogy a zsír ellepje. Aztán betoltam a 80 fokos sütőbe és kb 50-60 percet sütöttem így, de folyton ránéztem, nehogy elkezdjen forrni.
Aztán kiszedtem a zsírból a finomságot (a zsírt egy szűrőn át üvegbe töltöttem  és lehűlés után ment a hűtőbe - kiváló kenyérrevalónak!), kb 2 ujjnyi darabokra vágtam, elfektettem a jénai tálon és megpirítottam a tetejét.
Tálaláskor a rizotto tetejére tettem. Mennyei volt, ahogy a rizotto krémes íze és a konfitált kacsamáj egyszerre olvadt szét a számban:-)))
Ha tehetitek, próbáljátok ki ti is!

Rosé kacsamell rösztivel és friss narancsból készült mártással

Igazi gourmandoknak való eledel ez.
Bevallom, könnyű helyzetben vagyok, hiszen anyósomék kacsát tartanak, így csak szólok és már küldik is az ízletes szárnyast!
Az emberek többsége nem szereti a mellet. Na, nem a férfiemberek és hölgyek közti kapcsolatról beszélek, hanem az ember-szárnyas viszonyról. Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, sokan csak azért esszük, mert zsír nélküli, egészséges, fogyókúrás...ééééééés általában ehetetlenül száraz!
Nos, okos szakácsemberek ezért találták ki a rosé kacsamellet. Aki nem szereti a marha steaket, nem akar vagy nem ehet marhahúst, annak bátran ajánlom a rosé kacsamellet, mert állagra és ízre is  felér egy jó marhasteakkel.

Hozzávalók:
2 kacsamell filé
só
bors

A kacsamelleket 1 órával a sütés előtt szobahőmérsékleten hagyom akklimatizálódni. Közvetlenül sütés előtt sózom és borsozom a húsos oldalát. Egy serpenyőt szárazon (olaj, vaj, vagy bármilyen zsiradék hozzáadása nélkül) forróra hevítek és a kacsamelleket bőrével lefelé beleteszem. Sokan sokféle módot és időt írnak, én vagy 15 rosé kacsamell elkészítése után kísérleteztem ki ezt a receptet: bőrével lefele 7-8 percig sütöm (amíg szépen ki nem sült a zsírja), aztán megfordítom és a húsos felét 5 percig sütöm. Ezután 120 fokos sütőben kb 30 percig sütöm tovább, majd a sütőből kivéve  pihentetem 10 percet (alufóliába betekerve) és csak ezután vágom fel. Isteni, omlós, szaftos, belül rózsaszín kacsamell lesz a végeredmény! Örökké a rabja leszel!

És mit tegyél a megmaradt kacsazsírral? (Ezt a receptet drága anyósomnak köszönhetem)

Nekem legutóbb kb 2 deci kacsazsírom maradt. Beraktam 1 órára a hűtőbe, ezalatt főztem 3 keménytojást, reszeltem kb 15 deka trappista sajtot, összevágtam apró kockára 2 közepes fej vöröshagymát és 3 gerezd fokhagymát. A félig dermedt kacsazsírba mindezt beleszórtam, majd raktam hozzá 1 teáskanál mustárt és ízlés szerint sóztam,borsoztam. Alaposan összekevertem és ment a hűtőbe dermedni. Másnap pirítóssal ettük reggelire! Mennyei!!!

Röszti:
600 gramm megpucolt krumplit le kell reszelni nagylukú reszelőn, majd hozzáadok 1 púpozott evőkanál lisztet, 1 teljes tojást és 10 dkg lereszelt trappista sajtot. Sózom, borsozom, alaposan összekeverem. Lehet beletenni csilipaprikát is, aki szereti az erőset!
Egy serpenyőben 50 gramm vajat melegítek és kb tenyérnyi rösztipalacsintákat sütök benne.
Ez kb a fele krumplis alapanyagra elég, másik 50 gramm vajon megsütöm a rösztipalacsinták másik felét:-)

Narancsmártás:
2 narancsot megpucolok, , majd a naracs húsát megszórom 1 evőkanál cukorral és hagyom, hogy kicsit karamellizálódjon. Majd felöntöm kb 1 deci narancslével, hozzáadok 2 evőkanál mézet és addig főzöm, amíg az egész jó sűrű mártássá nem keveredik. Én még adtam hozzá finom narancslekvárt is, ami tele volt kandírozott narancshéjjal, de ez persze kihagyható!

Jó étvágyat!