Lazac Wellington módra

Kedvenc halasomnál csodaszép lazacfilét lehetett kapni a minap. Nem fagyasztott és nem szétszeletelt, hanem egészben egy csodaszép 1 kilós darab, természetesen kifilézve. Nem is gondolkodtam sokat, megvettem és itthon elkezdtem agyalni, mit is kéne készíteni belőle.
Egyszer, még horvát nyaralásunk alatt ettem egy spenótos-lazacos tésztacsodát, ami annyira élénken él még mindig az emlékezetemben, hogy gondoltam, spenóttal készítem el. Na, de mégis hogyan? Tegyem alufóliába és köré a spenótot? Akkor már inkább legyen leveles tészta. És akkor már hívjuk a lazacot wellingtonnak. Hiszen igen híres társa, a bélszín is ezzel az elnevezéssel bír, de amíg a bélszínt gombapéppel és leveles tésztával sütik meg, én a lazacnak a spenótot szavaztam meg. És nem bántam meg egy csöppet sem, mennyei házasságnak bizonyult az én kis találmányom:-))) (nos, nyilván nem az enyém, hiszen a neten jó sok lazacos-spenótos recept található, de kicsit "markásítva" már igazán az enyémnek vallhatom:-)

Hozzávalók 4 személyre:
2 darab kb 25 dekás lazacfilé-szelet
200 gramm mélyhűtött spenót (én darabosat szoktam venni, ami még nincs összefőzve semmivel, így én ízesítem)
1 dl tejszín
só
bors
szerecsendió
olaj
citromlé
2 csomag kinyújtott leveles tészta

Az 1 kilós lazacfilét 4 szép darab lazacszeletre osztottam (kettőt a fagyasztóba csuktam) kettőt belőle meglocsoltam citromlével, sóztam, borsoztam, kevés olajat is rákentem, hogy ne száradjon ki a hal.
Majd a hűtőbe tettem pihenni kb 2 órára.
Ezután elkészítettem a spenótot, hiszen ki kell hűlnie, mielőtt a leveles tésztára teszem.
A fagyasztott spenótot már előző este kiengedtem, most leöntöttem róla a rengeteg felesleges levet, majd serpenyőbe tettem, sóztam, borsoztam és alaposan átpirítgattam. Reszeltem hozzá szerecsendiót is, végül felöntöttem 1 dl tejszínnel és addig főztem, amíg a tejszín be nem sűrűsödött (ez nekem pár perc volt). Majd lezártam a gázt és hagytam a spenótot teljesen kihűlni.
Kb másfél óra múlva (de persze lehet hamarabb is, lényeg, hogy a spenót kihűljön) elővettem egy fémtálcát, amit letakartam sütőpapírral: erre jönnek majd a leveles tésztába rejtett lazacok.
A leveles tésztákat elővettem, kicsit még nyújtottam rajtuk, majd gondolatban elfeleztem mindkét tésztát és a gondolatbeli fél oldalak közepére kentem egy akkora téglalapnyi spenótot, amire a lazacszelet pontosan illeszkedik. Majd erre fektettem a lazacokat és a halak tetejét is bevontam a maradék spenóttal. Majd rájuk hajtottam a tészta másik felét, amit előtte a széleinél bekenegettem tojással, hogy sütés közben jól összeragadjanak. Egyszóval csinos kis batyukat készítettem.


Mindkét batyut a sütőpapírral borított tálcára tettem, óvatosan rombusz alakú bevágásokat ejtettem rajtuk (de a tésztát nem szabad átvágni, úgyhogy nagyon óvatosan azzal a díszítéssel!), majd mindkét batyu tetejét megkentem tojással és már ment is a sütőbe. 200 fokon kb 20 perc alatt kész lett, de folyamatosan figyeltem, a tészta nehogy megégjen.

Szerintem igazán különleges halétel lehet az ünnepi asztalon akár szenteste, akár karácsony első napján is!