Mézes-gyömbéres forró csokoládé

Ha beköszönt a tél, én majd' megveszek egy jó forró csokiért. Talán azért, mert elég fázós vagyok és szeretem, ahogy a forró ital átmelegíti a vért az ereimben. De lehet, hogy azért, mert kislánykoromban nagyikám fantasztikusan finom, sűrű forró csokoládét tudott főzni és téli estéken bebújtam a számomra akkor hatalmas fotelbe, ami ki volt bélelve birkabundával, úgyhogy szinte elvesztem benne. Nagypapám felkapcsolta a kisvillanyt, aminek a fénye szolidan megvilágította a karácsonyfa üvegdíszeit. Kezembe kaptam a forró csokit és hallgattam nagypapám meséit a csillagokról és a hóról és úgy éreztem, ennél kerekebb már nem is lehetne a világ!
Most, hogy vannak csibészkéim, szeretném, ha nekik is lenne "kerekvilág" érzésük, így fogtam magam és tegnap este készítettem nekik egy finom forró csokoládét. Az ablakban világított a hóember és a kiscsillag, ők betakaróztak anya b undás plédjével és a kezükbe kapták az egyik legfinomabb téli italt, ami csak létezik a világon. Legalábbis a számomra...és talán most már az ő számukra is!

Hozzávalók 2 nagy bögre forró csokihoz:
2 dl tej
2 dl tejszín
1 teáskanál reszelt gyömbér
100 gramm jó minőségű étcsokoládé
1 evőkanál méz
2 pillecukor "szeletekre" vágva

A tejet és a tejszínt felmelegítettem, majd belereszeltem a gyömbért és hagytam kb 20 percet ázni a forró tejben. Amíg a gyömbér ázott, vízgőz felett felolvasztottam a csokoládét. Majd leszűrtem a gyömbért, alaposan ki is nyomkodtam és a tejszínes tejet újra felmelegítettem. Beleöntöttem az olvadt csokoládét és kb 5 percig még kevergetve főztem. A végén lezártam alatta a gázt, hozzáadtam 1 evőkanál mézet, alaposan összekevertem és csészékbe kanalaztam. A tetejére pillecukrot szórtam, ami finoman olvadozott a forró csokoládéban.