GBT, azaz gasztroblogger találkozó Nagykovácsiban

Fél 12-kor csörgött a telefonom. Era, a Sütök-Főzök bloggere szólt, hogy már csak pár perc és itt van értem kocsival. Férjuram kezembe nyomta a két tálca finomságot, és elindultam a parkolóba. Nemsokára feltűnt a "földszínű zöld" fémjelzésű Punto, benne Era és szakács párja, Pisti. Irány  Keleti, az Édességrajongók nagyasszonyáért, Rubin Gabyért. Percre pontosan érkeztünk, vörös haj megvan, csinos lány megvan, földzöld kocsiba beül és irány Nagykovácsi. Útközben persze ment a csicsergés, szegény Pisti megbánta, hogy bevállalta a sofőrködést. Vajon mi lehet rosszabb három nő csicsergésénél? Hát három gasztroblogger nő csicsergése, szakács füllel hallgatva!

Fél 1-kor elhaladtunk a Rézangyal Pálinkaház előtt, majd Era kapcsolt, hogy itt lesz a Villa Neo, így fordultunk és irány vissza.
Óvatosan lépkedtünk a befelé vezető úton, majd bent egy nagymosolyú, kedves hölgy, ez bizony Györgyi, alias Janka, a Csak, mert szeretem blog írója. Szegényem szabadkozott, hogy ne puszilgassuk, mert fája  torka, de kit érdekel, ha végre találkozunk:-)
Férjével fantasztikusan hangulatos éttermet visznek, ami nyáron igazi romantikus paradicsom lehet! Gabyval, a többiek érkezéséig ki is mentünk fotózni, muszáj lesz nyáron visszatérni.
Majd visszatérve az étterembe, mindenki szorgosan kipakolta a finomságát: Gaby kókuszimádatához hűen isteni kókuszdió süteménnyel készült (még kérek, mééég), Era illatos finomságos ibolyás-citromos korongokat hozott (receptet, plíííz!), Györgyi krumplis pogácsát sütött (saját bevallása szerint rusztikusan), majd előrukkolt a különlegességgel, a répatatárral. Ezt húsvétkor muszáj lesz megcsinálnom, az íze, mint a tatár bifszteké, de az alapja répa. Csorgó nyállal álltunk és vártuk, hogy megérkezzenek a többiek és végre kóstolhassunk.

Rubin Gaby kókuszdió sütije

Sass Era citromos-ibolyás korongjai

Györgyi - alias Kovács Janka - répatatárja

Aztán Hedonista barátunk telefonált, aki ugyan állítása szerint csak műkedvelő, ezt az állítását a délután folyamán többen is megkérdőjeleztük. Szóval Péter is befutott az ő Sárájával és hatalmas kosarakkal, hűtőládákkal: 50 emberre készültek ők. Volt itt kékrák, tigrisrák, húsgolyó gőzölve és kisütve, hozzá 3 féle mártogatóssal. De ne gondoljon senki egyszerű mártogatósra, Péter ezt sem bírta a véletlenre: volt itt csodás málnaecetes-korianderes, mogyorós-kókusztejes és zöldteás-citromos finomság is, mindegyik remekül passzolt a húsgolyókhoz, amikbe Péter "vicces" édeslevelet csempészett.

Hedonista pandanos coco cotta

Hedonista húsgolyók

Hedonista mártogatósok

Hedonista "furanövények"

Hedonista kékrák

Hedonista tigrisrák

Persze nem felejtett el különlegesebbnél különlegesebb fűszer- és nemfűszer növényeket is hozni, mutatni, kóstoltatni, ajándékozni.
És természetesen nem maradhatott el az édesség sem: coco cottát készített pandan levéllel, azaz panna cotta helyett kókusztejes cottát alkotott, aminek zöld színét a pandanlevél adta. És ami még feldobta, az a tetején csücsülő karamell volt, hmmm,isteni!

Majd befutott KisIldi, amolyan kisildis imádnivaló belépővel. Azonnal szorgosan pakolászta a csodás lekvárjait: volt itt chilizselé (még egyszer köszönöm, párom üzeni, hogy istennő vagy!), gyümölcsös zakuszka (amit szinte minden jelen lévő meg akar majd csinálni) és diós padlizsánlekvár, ami édes és mennyei volt. Persze Ildi hozott magyarázkodós brióst is, ami azért lett magyarázkodós, mert nem a saját kemencéjében készült, így szerinte nem olyan jó, szerintünk meg csak simán isteni és fantasztikus volt. Még jó, hogy ő máshol is így tud sütni:-) És akkor még pakolt és pakolt, merthogy hozott halvát és lokum rahatot, csak úgy, ajándékba, aki kapja marja alapon. Mi meg csak álltunk ott, teljesen elalélva, hogy még mi vár ránk :-)

KisIldi briósa

KisIldi csoda lekvárjai és kencéi

Alig tudtunk felocsúdni, már be is lépett Dina, a "csak egy kis egyszerű" répatortájával, amin "csak pár egyszerű" marcipános töltött répa hevert. Mindenki őrült kattintgatásba kezdett, fényképhegyek, gasztrobloggerek vagyunk, vagy mi?! :-) És végre megkóstolhattuk Dina saját készítésű marcipánját is, be kell valljam, nagyon finom, nagyon jól formázható és persze ég és föld a bolti és a Dina-féle marcipán! De ez nem is volt kérdés:-)

Dina répatortája

És ezt még lehetett fokozni: befutott Praliné Paradicsom és Nyammm, azaz Zsuzsi és Zsófi és csak úgy ontották a finomságokat.
Én már csak pislogni mertem, és rengeteget nyelni és imádkozni: kezdjünk már kóóóóstolni!!!
Zsuzsi csodás bonbonjai felülmúlhatatlanok voltak, próbálom felidézni, elnézést, ha valamelyik nem szerepel a felsorolásban: volt itt konyakmeggyes, málnakrémes, epres-rozmaringos, narancsos-chilis, zserbon, és hozott Zsuzsi raffaellot és ferrero rochet is. Na, és persze a nagy kíváncsiságom tárgyát: karamellizált fehér csoki táblácskát, lehelletnyi tibeti sóval meghintve. Hmmmm, még a Földön vagyok, emberek? Vagy meghaltam a sok nyeldekléstől és a Mennyország kapuján leskelődöm?

Praliné Zsuzsi karamellizált csokoládé táblácskái

...és Zsuzsi bonbonjai :-)

Éééés ezzel még mindig nem volt vége. Nyammm megadta a végső döfést olvadós csokitortájával (atyaúristen, ezt minden nap akarom!!!), és előző napi tanfolyamon készített, csodás díszítésű muffinjaival.

Nyammm muffinjai

Nyammm csodás csokitortája

Befutott a Saját levében blog írója is, hú az a fetás tésztakosárka és a baconos csavart tészta annyira finom volt, hogy még mindig a számban érzem az ízét. Persze szabadkozott ő is, hoyg ez csak egy kis semmiség, meg egyszerű, meg nem is nagy dolog, de higgyétek el, minden nagyon finom volt!

"Saját levében" töltött kosárkái

"Saját levében" baconos csavartjai

És jött még két ismert név:Pixie Pie és Colors in the Kitchen blogíró hölgyek is fantasztikus süteményekkel készültek.

Pixie Pie muffinjai

Pixie zseniális, 80 %-os étcsokoládés-macaronos tetejű minimuffinja versenyzett szintén saját készítésű, mogyoróvajas-krémmel díszített minimuffinjával. Colors in the Kitchen annyira csokis , annyira finom kekszet készített, hogy ha nem készítem el hamarosan én is, férjúr fejemet veszi, szóval köszi :-)

Colors is the kitchen mennyei csokis keksze

Ezzel teljessé vált a létszám, ezután vad kóstolgatás, mély nyammogás, hümmögés, csodálkozó-álmélkodó "óóóó", és ájuldozó "húúú" töltötte be a termet.
Majd, pocakunkat megtöltve végre igazi, "mintha ezer éve ismernénk egymást" beszélgetés vette kezdetét.
Fantasztikus találkozó volt, aminek pont az adta meg a meghitt és baráti hangulatát, hogy nem voltunk sokan!
Remélem egyre gyakrabban csinálunk ilyen összejöveteleket, mert ez bizony nem csak egy gasztroblogger, hanem sokkal inkább baráti és szórakoztató (természetesen gasztro)találkozó volt!

Köszönöm Nektek, kedves Barátaim!

( És hogy én mit vittem? Fügés kekszet és paradicsomos-olívás csigát :-)