2013. március 12.

Csirkemájas rizottó

Igen, igen, igen, újabb rizottó :-)
Nem is tudom, már hányadik, de nem is számolom! Próbálok mindig egy új ízvilágot megálmodni ennek az elnyűhetetlen, megunhatatlan ételnek és ismét sikerült!
Párom kedvence a csirkemáj, én sajnos már nem vagyok ennyire jóban vele. Sokat gondolkodtam, miért is az ellenszenv? Azt hiszem, gyerekkorom rossz emléke édesanyám agyonsózott - és ennek következtében - alaposan megkeményedett , rágós csirkemájáról elég mély nyomokat hagyott bennem. És azóta hiába is készítettem puha és omlós resztelt májat, valamiért nekem sosem lesz a kedvencem. De életem párja megérdemli, ha ennyire szereti, így gondoltam, összepárosítom a kedvenc ételemet a legkevésbé sem kedvencemmel és lőn csoda! Tálaláskor magamnak csak 1 evőkanálnyi májat tettem a rizottómra, de olyan finom lett és olyan jól passzolt egymáshoz a két krémes finomság, hogy muszáj volt egy egész adagot is kiszednem!
Na, de nem is húzom tovább az időt holmi unalmas Marka-sztorikkal, vágjunk bele az elkészítésbe.

Hozzávalók:
40 dkg csirkemáj
1 közepes fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma

bors
majoranna

4 nagy marék rizottó rizs
1 liter húsleves alaplé
30 gramm vaj a sofrittohoz
1 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1,5 dl száraz fehérbor
50 gramm vaj a pihentetéshez
10 dkg reszelt parmezán sajt a pihentetéshez

A vöröshagymát, fokhagymát apróra vágtam, és 30 gramm vajon, valamint 2 evőkanál olívaolajon, lassú tűzön kb 10 perc alatt puhára pároltam (de nem pirítottam).
Ehhez az úgynevezett "sofritto"-hoz adtam a rizst,  amit nagy lángon szépen megkapattam, amíg a rizsszemek elkezdtek átlátszóak lenni. (ez kb 2 perc)
Majd közepesre vettem a lángot, hozzáöntöttem a fehérbort és hagytam, hogy a rizs magába szívja.
Ezután az előre elkészített, de a rizottókészítés alatt folyamatosan forrón tartott húsleves alaplevet merőkanalanként adagoltam a rizshez, mindig megvárva, hogy magába szívja az értékes levet. Közben finoman, lágyan kevergettem, masszíroztam a rizsszemeket, hogy minél krémesebbé váljon a rizottó.
Kb 20 perc alatt "al dente" lett (azaz a rizs kicsit roppanós maradt), ekkor elzártam alatta a gázt és hozzáadtam az 50 gramm vajat és a kevés parmezánt. Fedővel lefedve 3-4 percig hagytam olvadni, végül, a fedőt levéve a rizottóról, alaposan összekevertem.

Amíg a rizottó készült és néha merőkanalanként hozzáadtam az alaplét, addig egy serpenyőben egy apróra összevágott vöröshagymát megfuttattam kevés olajon, majd a nagyobb darabokra összevágott csirkemájat rátettem, borsoztam, megszórtam majorannával és minden oldalán megpirítottam. Amikor már nem "vérzett", azaz a véres szaft nem buggyant ki belőle, amikor egy villát beleszúrtam, akkor lezártam alatta a gázt, majd megsóztam és jól összeforgattam. Ha hamarabb sózzuk, a máj borzasztóan megkeményedik! Így viszont puha és krémes marad!

Tálaláskor a rizottóra szedtem a májat, de akár össze is lehet vele keverni a serpenyőben és így tálalni.

1 megjegyzés:

  1. Marka, hozd csak a sztorikat is, kérlek; nekem is nagy kedvencem a csirkemáj. Valamint a kacsamáj. És a libamáj. Nomeg a borjúmáj. Ki ne felejtsem a sertésmájat ... és még sokan mások.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...