Amaréna meggy

Évekkel ezelőtt, egy olasz étteremben ettem ilyen meggyet egy édesség tetején. Azt hittem ez egy meggyfajta cukorszirupban. Aki már kóstolta, tudja, hogy kellemes, mandulás-vaníliás aromája szinte elbódítja az embert, ha lehetősége van a kóstolásra.
Az amaréna igazi desszertgyümölcs, nem üvegszámnyi befalásra való, még ha fantasztikus íze erre is csábítja az embert.
Őszintén szólva eszembe sem jutott, hogy ezt házilag is elkészítsem. Meglehetősen borsos áron lehet venni különleges csemegéket áruló boltokban, eléggé kis kiszerelésben, így én megelégedtem azzal, hogy párszor éttermekben, Gourmet Fesztiválokon találkozom vele, elkönyvelem, hogy mennyire isteni és kész.
Aztán egyik bloggertársam, Sherpa elkészítette az ő konyhájában és megosztotta velünk is a titkot.
Teljesen bezsongtam. Leszaladtam a piacra, vettem meggyet, persze figyeltem, hogy szép, nagyszemű és sötétbordó meggyet vegyek.
AZtán nekiláttam.

Hozzávalók:
1 kg meggy
1 kg kristálycukor
2 teáskanál mandulaaroma
1 vaníliarúd kikapart belseje és szára

A meggyet megtisztítottam és nagyon alaposan megmostam. Csak a hibátlan szemeket használtam fel belőle.
Egy mély edénybe tettem, ráöntöttem a kristálycukrot, a mandula aromát és hozzátettem a vanília kikapart magját és héját is. Megrázogattam az edényt, hogy mindenhova jusson a cukorból, majd elkezdődött a várakozás. Fél nap múlva még semmi nem történt, így a neten megvitatva az amaréna készítés csínját-bínját, úgy döntöttem: kiszedegetem a meggyszemeket a kristálycukorból és kimagozom. Ugyanis az amaréna készítés lényege, hogy a meggy levet ereszt, ebben a lében felolvad a cukor, majd a meggyből kiszívott savanyú lé helyére ez a mandulás-vaníliás szirup kerül, azaz a meggyszem egy isteni, édes különlegességgé változik.

Nos, innentől felgyorsultak az események: kb 3 óránként alaposan átkevertem a cukros meggyet, amiben a cukor másnap délre teljesen fel is olvadt. Mivel szerencsére lehűlt a konyha, így nem tettem be a hűtőbe, hanem hagytam kint a konyhapulton, fedővel letakarva. Azonban, ha kicsit melegebb van, érdemes hűtőbe tenni, nehogy megbuggyanjon.
A felolvadt cukros szirup innentől elkezdett dolgozni a meggyszemeken: a meggyszemek egyre sötétebbekké és kisebbekké váltak, mintha aszalódtak volna a szirupban. A második napra pedig olyan finom, édes és aromás meggyszemeket kóstolhattam, mintha csak egy olasz étterem édességét habzsolnám.
Érdemes még pár napig érlelni, Andi receptje szerint 3 napig kell várni, de én türelmetlen voltam. 

A fenti adagból nekem egy 580 ml-es befőttesüveg lett tele amaréna meggyel és az azt befedő sziruppal, illetve egy tálkában is maradt még bőven meggyszem, csak úgy, kóstolgatni. Ezen felül maradt még 8 deci amaréna szirupom. Ebből 500 ml-hez hozzákevertem 40 ml nagyon jó minőségű konyakot és üvegbe zárva várja, hogy valamilyen különleges, általam kreált édesség koronája lehessen.
A maradék 3 deci szirupot simán beletöltöttem egy üvegbe és hűtőbe tettem. Ezt fagylaltokra szánom, csak jöjjön újra a hőség :-)