2012. február 3.

Muszaka - nagyon tömény, nagyon hízlal, nagyon JÓÓÓÓÓÓÓ!!!

Mivel ledöntött a lábamról az influenza - vagy valami hasonló - ezért ma csak a csirkeszárnyakat fogom megsütni, mert azzal nem kell sokat pepecselni.
De a szavazást a muszaka nyerte, ezért ígéretemhez híven felrakom a receptjét.
Már nagyon sokszor és sokféleképpen készítettem, ezért bizton állíthatom, ez a recept vált be a legjobban. Persze ízlés dolga, de ez az  a muszaka, amiben a legjobban vegyül a padlizsán, a hús, a paradicsom és a krumpli íze úgy, hogy egyik jelenléte sem túlzás!
Ne legyen illúziótok, nem egyszerű elkészíteni, mivel nagyon pepecsmunka. De néha-néha érdemes rászánni magunkat, mert az eredmény mindenkit levesz a lábáról!

A muszakát legjobb bárányhúsból készíteni, de mivel nem tud mindenki hozzájutni, ezért én a receptben sertéshúst javaslok. Természetesen, aki csak szárnyashúst eszik, pulyka-, vagy csirkehúsból is ugyanolyan finom.

Hozzávalók:
1 kg darált hús
(Hopp, itt álljunk is meg egy percre. Én a piacon szeretek egész húst venni - pl fél kiló lapocka, fél kiló comb vegyesen - , itthon felvágom szeletekre, megkenem olajjal mindkét felét és leheletvékony mustárral csak az egyik felét, és rákenek kevés apróra vágott fokhagymát. Sózom, borsozom, megszórom friss rozmaringlevéllel és 1 éjszakára hűtőbe rakom. Másnap saját magam darálom le kétszer. És igen, a rozmaringlevelek maradhatnak rajta! Ettől a husi nagyon szaftos, finom lesz, egyszer megéri ám így is kipróbálni!!!)
1 kg padlizsán
1 kg krumpli
1 kg paradicsom
fél liter tej
2 tojás sárgája
2 evőkanál liszt
só, bors
2 üveg Dolmio szósz
trappista sajt

Az eredeti recept szerint a padlizsánt karikára kell vágni, besózni és 1 órát állni hagyni. Aztán történt egyszer, hogy baromira siettem, gondoltam, kihagyom a folyamatot. És láss csodát: a padlizsán nem volt keserű. És a muszaka sem lett az!
Egyszóval úgy döntöttem, a muszaka amúgy is nagyon macerás, nem hiányzik ez az 1 óra sózás. De ha akarjátok, sózzatok nyugodtan:-))))
Szóval a padlizsánt a krumplit és a paradicsomot is egyforma vékonyra/vastagra szeletelem. (én kb 1 ujjnyira szoktam.
A krumplit olajban kisütöm, mintha sült krumplit készítenék, és kiszedem egy papírtörlővel (legjobb barátnőm - Szilvia:-)) bélelt tálba.
A padlizsánt - sózva, vagy anélkül - egy kevés olivaolajjal kikent serpenyőben kisütöm, mindkét oldala legyen szép sárgás/aranybarna.
Aztán egy edényben besamelt csinálok: tejet+lisztet csomómentesre keverem és lassú tűzön besűrítem, majd ízlés szerint sózom és, amikor már csak langyos, belekeverem a 2 tojás sárgáját is.
Egy másik edényben a darált húst megpirítom és hozzáadok 2 üveg Dolmio szószt, majd összefőzöm.
Végül lereszelek kb fél kiló sajtot.

Aztán előveszek egy nagy tűzálló tálat/tepsit és elkezdem pakolni a hozzávalókat.
Egy sor krumpli, 1 sor padlizsán, 1 sor paradicsom, ezt megszórom sajttal, majd jöhet a darált hús. Aztán újra krumpli, padlizsán, paradicsom, sajt, darált hús. Ezt befedem padlizsánnal, leöntöm a besamellel és vastagon megszórom a tetejét sajttal.
Nagyon fontos, hogy mivel a krumpli és a padlizsán is sótlan, ezért a rétegeket mindig meg kell sózni és ízlés szerint borsozni!
200 fokos sütőben addig sütjük, amíg a saj a tetején aranybarna nem lesz.

Kitartást és jó étvágyat hozzá!

1 megjegyzés:

  1. Jobbulást! Látom, az írókád szerencsére egészséges maradt :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...