Mézes mustáros malactarja

Igen, tudom, már van két sült malacom a blogon, de ez most tarja (az előzőek oldalas és hasaalja voltak). És nem csak mézes. És nem csak mustáros. Hanem mézesmustáros! És 3 napig pácolódott, szóval omlós és puha és finom és minden, áááá! (persze mehet ez pár órás pácolással is, szerintem úgy is isteni lesz! Szóval elő a malachússal és tessék bedörzsölni ...mézzel ...mustárral ...rózsaborssal...

Imádom a sült malacot! És most ez lett az új kedvenc, igazi szilveszteri finomság! Bárcsak küldhetnék nektek, hogy érezzétek! Eszméletlenül szaftos, ízes és omlós lett, szinte kés sem kellett hozzá:-) Próbáljátok ki, szilveszter sem kell hozzá!

Hozzávalók:
1 szép darab malactarja
2 evőkanál magos mustár
2 evőkanál méz
2 evőkanál olaj
1 kávéskanál só
1 teáskanál őrölt rózsabors
1 teáskanál pirospaprika
irdatlan mennyiségű fokhagyma (na jó, nálam 12 gerezd tűnt el a malachúsban)
2 dl sör

krumpli
cukkini
póréhagyma
savanyú káposzta (összekeverve 1 kávéskanál egész köménnyel)

Az olajat,a mustárt, a mézet és a fűszereket jól összekevertem. A malachúst alaposan megmostam, letörölgettem, majd a bőrét bevagdostam, vigyázva, hogy a húst ne vágjam be. A húsos részén éles késsel ejtettem bevágásokat, vagyis 12 lukat, amikbe belenyomkodtam összesen 12 gerezd fokhagymát. Majd a fűszeres páccal alaposan bedörzsöltem a húst mindenhol, kivéve a bőrét.
Ezután folpack-al letakartam és ment a hűtőbe.

A sütés előtt kivettem a malacot már 1 órával hamarabb a hűtőből, hogy ne sokkoljam szegényt a hirtelen jött meleggel (bár Heston Blumenthal szerint ez a ropogós bőr titka). Fran Wardetól tanultam a trükköt, miszerint először magas hőfokon süssük a húst rövid ideig, majd vegyük vissza a hőmérsékletet és lassan pároljuk. Így a húsban maradnak a finom szaftok. Így tehát a sütőt előmelegítettem 220 fokosra. Mielőtt betoltam volna a sütőbe malackánkat, a bőrét jó alaposan bedörzsöltem tengeri sóval, hogy igazán ropogós legyen. Ezután jött a negyed órás elősütés, majd csökkentettem a hőmérsékletet,  a malac alá locsoltam 2 deci sört, letakartam alufóliával és ment vissza a sütőbe. 160 fokon 3  órán át pároltam, ezután levettem róla a fóliát, a malac mellé tettem hámozott és kockára vágott krumplit, az összevágott cukkinit és póréhagymát, és a köménymaggal összekevert káposztát és ment vissza újabb 1 órára. Ezután villlával ellenőriztem a hús puhaságát, és a bőr ropogósságát.
Mielőtt felvágtam volna, kicsit pihentettem alufólia alatt úgy 15 percig, majd rostjaira merőlegesen felszeleteltem. (vagyis próbáltam, de tényleg alig kellett vágni, olyan omlós lett!)
Tálaláskor mellé szedtem a sült zöldségeket és a sült savanyú káposztát!

Kocsonya

A kocsonya szilveszterkor családi hagyomány. Anyósom és apósom fantasztikusan finomat szokott készíteni, jó fokhagymásan és tele mindenféle malacsággal:-) (és tényleg nagyon tele, kocsonya éppen csak kísérőnek van benne, de a főszerep a finomságoké)
Idén elhatároztam, hogy én is megcsinálom és büszkén mondhatom: már langyos állapotában is kocsonyás lett, szóval nem kellett aggódnom, hogy megfelelő lesz -e az állaga.
Egyetlen hibát ott követtem el, hogy a konyhaablak alatt hagytam hűlni, közben elmentünk vendégségbe és én elfelejtettem leszedni a tetejéről a zsíros részt. Így a látványt kicsit rontják a foltocskák, de az élvezeti értékéből így sem veszített semmi!

Hozzávalók 4 adaghoz:
2 sertésköröm hosszában félbevágva
4 sertésfül
2 sertésfarok
1 közepes darabka bőr
3 fej fokhagyma
4 kisebb répa
1,5 l víz
só
5 szem bors
3 szem borókabogyó
1/2 teáskanál egész kömény
2 főtt tojás
0,5 dl száraz fehérbor

Mindenek előtt tisztázni szeretném, nálunk miből is áll a kocsonya: rengeteg husi (vagyis inkább bőrke, köröm és fül) és kevés kocsonya. A fenti mennyiség nekem 4 levesestálba volt elég, de aki több kocsonyával és kevesebb hússal szereti, az szétoszthatja akár 6 tálba is, mert lé az maradt bőven.

Szóval először alaposan megtisztítottam a körmöket, a fület, a farkat és a bőrt és egy vastag aljú lábasba tettem. Erre jött a megpucolt répa és a 3 fej fokhagyma, aminek a megtisztításával csak a legminimálisabban bajlódtam, azaz éppen csak szétszedtem gerezdekre, és a feleslegesen, kézzel könnyel lehúzható héjjat dobtam ki, de nem pucolgattam, mivel a leves úgyis le lesz szűrve.
A fokhagymagerezdek is mentek a lábasba, majd jöhetett a bors, a borókabogyó, a kömény és a só.
Én alaposan megsóztam, hiszen a kocsonyának - szerintem a fokhagyma és a só adja meg a savát-borsát.

Ezután felöntöttem az egészet annyi vízzel, ami 1 ujjnyira ellepi a húsokat és a zöldséget (ez nekem másfél liter volt) , felforraltam, leszedtem a habját és a legalacsonyabb lángon főztem 5 órán át. Közben óránként kisétáltam és a keletkező habot leszedjem, amiből óráról órára egyre kevesebb keletkezett, a végén már semmi. Nagyon fontos, hogy a leves ne forrjon, mert attól zavaros lesz a kocsonya, hanem csendesen fortyogjon magában. Az utolsó 1 órában már fedő nélkül főztem, így a lé veszített a mennyiségéből, de ez a veszteség nem volt jelentős, ráadásul a bekocsonyásodásban is szerepe van, így nem pótoltam. 5 óra múlva a köröm már olyan puha volt, hogy a csontok maguktól fordultak ki belőle, így elzártam a gázt és egy nagy tálra halásztam a levesben lévő dolgokat.
Kicsit vártam, hogy hűljön, majd a csontokat kiszedtem a körömből (vigyázva, hogy a félbevágott köröm-formát megtartsa) és a farokból. A füleket és a bőrt apróbb darabokra vágtam, a répákat hosszában kettévágtam.
A kocsonyafőzés alatt párhuzamosan elkészített 2 főtt tojást is hosszában ketté vágtam, majd elővettem a 4 mélytányért (nekem tál formájúak, így tökéletes kocsonyatárolásra).

Mindegyik tányér aljára raktam 1-1 félbevágott, kicsontozott körmöt, 1-1 összevágott fület, bőrkét, farokhúst, azaz elosztottam a finomságokat 4 egyenlő részre. Majd mindegyik tálba került 1-1 répa és a végén a félbe vágott főtt tojás.
Majd következett a barba trükk. A lábasban megmaradt ragacsos levet sűrű szűrőn átöntöttem, majd hozzákevertem fél dl bort (ettől is tisztább, szebb színe lesz és jó ízt is ad neki) és mindengyik tálat felöntöttem a kocsonyalével úgy, hogy ellepje a húsokat. (nagyjából)
Ezután hűvös helyre tettem (a nyitott ablak alá) és itt jön az a rész, hogy amikor kicsit hűl, a tetejére kiülő zsíros réteget még könnyen, a kocsonyafelszín megsértése nélkül le lehet szedni. Ez persze nálam elmaradt, így amikor hazaértünk, a már tökéletesen megkocsonyásodott ételt betettem a hűtőbe további dermedés céljából.

Ma reggel pedig ott várt rám a csoda: fantasztikusan ízes, általam annyira szeretett "malacságokkal" teli tálat kanalazgathattam. A többi kocsonya remélem kitart még 2 napig, de ha nem, akkor a mélyhűtőből előhúzok még egy adag alapanyagot:-)

Sörben párolt mézes-mázas malachasaalja

Tudom, van már nekem sült malac receptem (fokhagymás -rozmaringos malacsült), de ez most kicsit más!
A mélyhűtőben kutakodva találtam ma reggel ezt a kis darab hasaalját és igencsak megörültem neki! Nem kell vele sokat bíbelődni, gyorsan bepácolom, aztán párolom, kicsit pirítom és már kész is.
Éreztem is a számban az ízét, szóval kikaptam gyorsan, hadd olvadjon ki, amíg szokásos reggeli utamat járom: ovi, bolt, csajcsevej :-)
A páchoz már előre kitaláltam, hogy mindenképpen viszek bele egy kis pikánsságot: méz és gyömbér lesz a ma esti fegyverem! És bejött, de még mennyire, hogy bejött! Életem legfinomabb malacsültjét sikerült elkészítenem: omlós és hihetetlenül szaftos, ízletes húst borított a mézes-ropogós bőr. A malacka alatt pedig hagymás krumpli és savanyú káposzta emelték az est hősét hihetetlen magasságokba.

Hozzávalók:
1 szép darab malac hasaajla
0,5 liter sör
2 evőkanál méz
1 kg krumpli
2 fej vöröshagyma
6 gerezd fokhagyma
30 dkg savanyúképoszta
köménymag

a páchoz:
2 evőkanál olaj
só
bors
2 gerezd reszelt fokhagyma
reszelt gyömbér (kb 2 centis darab)
1 teáskanál mustár

Miután hazaértem, még várni kellett 1 órát, hogy a malac teljesen felengedjen. Szokásomhoz híven ezt a malacot is telenyomkodtam fokhagymával (késsel lukat fúrtam a húsba és a lukba beletoltam egy-egy gerezd fokhagymát) , majd alaposan bekentem a páccal. Egy tepsi aljára halmoztam a kockákra vágott burgonyát, amit meglocsoltam kevés olajjal, sóztam, borsoztam, pár szál rozmaringot is rádobtam és puszta kézzel alaposan összekevertem. A tetejére lazán szétszórtam 2 fej, csíkokra vágott vöröshagymát. A tepsi egyik oldalába pedig kb 30 deka, köménymaggal összekevert savanyú káposztát tettem.
Erre feküdt rá a malacka. Az egészet megöntöztem 3 dl sörrel és alufóliával letakarva 180 fokos sütőbe toltam röpke 2 órára.
Telt múlt az idő, közben a maradék 2 dl sört összekevertem 2 evőkanál mézzel. 2 óra elteltével a fóliát lekaptam a husiról, megszurkáltam villával és éreztem, hogy a hús már nem lesz rágós. Így egy ecset segítségével alaposan megkentem a malac bőrét a mézes sörrel és ment vissza az immáron 220 fokos sütőbe. Ezt kb negyed óránként megismételtem egészen addig, amíg a malac bőre aranybarna és ropogós nem lett!

Érdemes ezt a változatot is kipróbálni, nálam most ez a nyerő!