Kéksajtos rizottó füstölt kacsamell csíkokkal

Szerintem már mindenki számára ismert, aki ezt a blogot folyamatosan követi, hogy egyik nagy szerelmem a rizottó. Mindenféle ízzel kísérletezem, mert kevés olyan ételt ismerek, ami ilyen egyszerű és ennyire ízlés szerint variálható, pedig az alapja egy és ugyanaz.
A kéksajtos rizottóhoz az adta az alapötletet, hogy múlt héten barátnőm megosztotta velem nagyszerű nyereményét: főzőtanfolyamot a Michelin csillagos séffel, Marco Bistarellivel. Nos, Bistarelli nevével akkor találkoztam először, amikor a rizottókészítés alapjainak elsajátításában kezdetm elmerülni az internetnek köszönhetően.
És mivel olasz a mesterszakács, így természetes, hogy egyik specialitása a rizottó. Méghozzá a kéksajtos (csak ő még tesz hozzá étcsokoládét meg borjúmirigyet, de ezeket én nem erőltetem - pedig alapjában véve mindkettő finom, csak valahogy a rizottóról nekem nem ez a két ízesítő jut eszembe!)
Szóval elkezdtem utánaolvasgatni, hogyan is lehetne belecsempészni a kéksajtot úgy, hogy annak igen erőteljes íze ne nyomja el a rizottó krémes lágyságát.

A végén pedig megalkottam a tökéletes ízharmóniát: kéksajtos rizottó füstölt kacsamell csíkokkal.
(tudom, honnan a fenéből szedjetek ti füstölt kacsamellet. Nos, megteszi a sima füstölt - de jó minőségű - sonka is)
Egyébként a Kispesti Piacon szereztem be a füstölt kacsamellet, szóval kispestiek, kalandra fel!:-)

TIPP: ha ez az első rizottó-recept, amit olvasol a blogomon, akkor érdemes visszakeresned a januári bejegyzések között a "Risotto - amore mio" című bejegyzésemet, mert ott elég részletesen leírom, hogyan is lehet tényleg tökéletesen krémes, mégis "al dente" rizottót készíteni!

Először is megcsinálom a jó öreg risotto bianco-t, azaz az alaprizottót:
Íme a recept (melynek atyja Jamie Oliver) 6 személyre:
400 gramm Arborio (vagy bármilyen más rizotto) rizs
1,5 liter húsleves alaplé (kockából is lehet csinálni, ha sietünk)
2 evőkanál olívaolaj
30 gramm vaj
1 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
fél zellergumó
3 dl száraz fehérbor
70 gramm vaj a pihentetéshez
12 dkg reszelt parmezán sajt a pihentetéshez.
10 dkg kéksajt
3 szelet füstölt kacsamell vékony csíkokra vágva

A vöröshagymát, fokhagymát és zellert apróra vágom és 30 gramm vajon, valamint 2 evőkanál olivaolajon, lassú tűzön kb negyed óra alatt puhára párolom (de semmiképpen nem pirítom).
Ehhez az úgynevezett "sofritto"-hoz adom rizst,  amit nagy lángon szépen megkapatok, amíg a rizsszemek elkezdenek átlátszóak lenni. (ez kb 2 perc)
Majd közepesre veszem a lángot, hozzáöntöm a fehérbort és hagyom, hogy a rizs magába szívja.
Ezután az előre elkészített, de a rizottókészítés alatt folyamatosan forrón tartott alaplevet merőkanalanként adagolom a rizshez, mindig megvárva, hogy magába szívja az értékes levet. Közben finoman, lágyan kevergetem, masszírozom a rizsszemeket, hogy minél krémesebbé váljon a rizottó.
Kb 20 perc alatt "al dente" lesz, ekkor elzárom alatta a gázt és hozzáadom a hideg 70 gramm vajat, a parmezánt és a kéksajtot. Fedővel lefedve 3-4 percig hagyom olvadni, majd alaposan összekeverem.
Tálaláskor a vékony csíkokra vágott kacsamellel megszórom és kis bazsalikomlevéllel díszítem.


Jó étvágyat hozzá!