Bounty bonbon

Végre itt a hűvös, kedvemre bonbonozhatok! A múltkori tejcsokis-mézes töltelék után vérszemet kaptam, itt az ideje, hogy belevágja az igazi bonbonozásba, azaz elkezdem az alaptöltelékektől, majd szépen lassan rátérek az egyre bonyolultabbakra.
Hihetetlen segítségemre van Zsuzsi Praliné Paradicsom blogja, ami számomra olyan, mint egy bonbonos szakkönyv: mindent megtalálok benne, az alapoktól az egészen bonyolult receptekig, mégis annyira érthetően van leírva, hogy még egy kezdő is szívesen belevág.
Trüffellel ugyebár már volt jó sok dolgom, azzal nincs is gond. Na, de a bonbon, kényes egy jószág, egészen másképp kell hozzáállni. Lelke van, vigyázni kell rá, érzéssel kell készíteni, különben nem sikerül.
Nem akartam a saját kedvemet szegni holmi fellengzősen hangzó és talán még finomra is sikerült bonyolult töltelékkel, ezért döntöttem Zsuzsi fantasztikus alaptölteléke, a kókuszkrém mellett.
(Zsuzsi szerint olyan, mint a Bounty tölteléke, és tényleg!!!) Bevallom őszintén én kicsit változtattam rajta, mert a kókuszreszelékem túl száraz lehetett, ezért Zsuzsi alapreceptjéhez képest több tejszínt és cukrot kellett használnom, hogy a Bounty íz meglegyen. De végül sikerült!

Hozzávalók 30 bonbon elkészítéséhez:
200 gramm étcsokoládé

50 gramm kókuszreszelék
50 gramm cukor
150 ml tejszín
1 kávéskanál vaníliakivonat/fél vaníliarúd kikapart magja

ELsőként a kókuszkrémet készítettem el. A kókuszt, a cukrot, a tejszínt és a vaníliakivonatot egy lábasban felmelegítettem és addig kavargattam, amíg be nem sűrűsödött. Ezután hagytam kihűlni (én még a hűtőbe is betettem, nehogy langyos maradjon és megolvassza a csokihüvelyt)

A csokihüvelyek elkészítése ugyanúgy történt, mint az előző bonbonoknál, azaz fogtam 200 gramm 74 %-os étcsokoládét (Lidlben véve) és a háromnegyedét vízgőz felett egy tálban megolvasztottam. (maghőmérőn mérve 50 fokos lett) A maradék egynegyed részt nagyon apróra vágtam és apránként az olvadt csokihoz adtam, kevergettem, amíg el nem olvadt. Mire az összes aprított csoki elolvadt, a csokoládém 31,2 fokos lett, ami tökéletes hőmérséklet a bonbonkészítéshez. A kevergetés pedig elengedhetetlenül szükséges a temperáláshoz, azaz a csoki kristályszerkezetének megváltoztatásához, különben a dermedt csoki nem lesz roppanós és fényes, ráadásul pár nap múlva kifehéredik. Ezután a szilikon bonbonformákat egy tiszta ecsettel kikentem az olvadt csokival és a hűtőbe tettem dermedni. Kb 10 perc után megnéztem, a csokihüvely tökéletesen megdermedt, de azért a múltkori vékony hüvelyekből tanulva - biztos, ami biztos alapon - átkentem csokival. Újabb pár perc dermedés, majd a csokihüvelyekbe beletöltöttem egy kiskanál segítségével a kókuszos tölteléket. (nem használtam habzsákot, mivel elég masszív lett a kókuszos töltelék, így praktikusabb volt kiskanállal tölteni.

Ismét hűtőben pihentetés, majd 10 perc múlva (amikor a töltelék ismét keményebb lett, a maradék étcsokit egy hajszárító segítségével felmelegítettem (azaz a tál oldalát melegítettem, de csak annyira, hogy az addig rádermedt étcsokoládé felolvadjon) majd jól összekevertem és kiskanállal óvatosan a töltelékekre csorgattam, az ecsettel a tetejét elegyengettem - azaz talpakat készítettem. Ismét hűtő, fél óra múlva pedig szépen kifordítottam a bonbonokat a szilikonformákból. Késsel eligazgattam a kiálló talpszéleket és már kínáltam is a családnak.

Bounty szeletnek is tökéletes a töltelék