A mai második bonbonom egy igazi különlegesség: aszalt szilvát rejtettem a cseppnyi szilvapálinkával megbolondított marcipánba.Az ötlet a Szamos Marcipán Csokoládékurzusának tovább gondolt változata: ott ugyanis marcipánt kevertünk barackpálinkával és azt töltöttük a bonbonokba. Én meg gondoltam egyet, vettem aszalt szilvát és még azt is hozzáadtam az alkoholos töltelékhez. Az eredmény mennyei!
Hozzávalók 30 bonbon elkészítéséhez:
200 gramm étcsokoládé
150 gramm marcipán
1 evőkanál szilvapálinka (aki nem akar alkoholt tenni bele, az nyugodtan elhagyhatja)
5 darab aszalt szilva apróra összevágva
A marcipánt alaposan összenyomkodtam (két kicsi kezemmel, de lehet villával is), majd hozzákevertem a szilvapálinkát, amitől lazább lett az állaga. Majd jött az apróra vágott aszaltszilva, azt is jól elkevertem és már kész is volt a töltelék.
A csokihüvelyek elkészítése ugyanúgy történt, mint az előző bonbonoknál, azaz fogtam 200 gramm 74 %-os étcsokoládét (Lidlben véve) és a háromnegyedét vízgőz felett egy tálban megolvasztottam. (maghőmérőn mérve 50 fokos lett) A maradék egynegyed részt nagyon apróra vágtam és apránként az olvadt csokihoz adtam, kevergettem, amíg el nem olvadt. Mire az összes aprított csoki elolvadt, a csokoládém 31,2 fokos lett, ami tökéletes hőmérséklet a bonbonkészítéshez. A kevergetés pedig elengedhetetlenül szükséges a temperáláshoz, azaz a csoki kristályszerkezetének megváltoztatásához, különben a dermedt csoki nem lesz roppanós és fényes, ráadásul pár nap múlva kifehéredik. Ezután a szilikon bonbonformákat egy tiszta ecsettel kikentem az olvadt csokival és a hűtőbe tettem dermedni. Kb 10 perc után megnéztem, a csokihüvely tökéletesen megdermedt, de azért a múltkori vékony hüvelyekből tanulva - biztos, ami biztos alapon - átkentem csokival. Újabb pár perc dermedés, majd a csokihüvelyekbe beletöltöttem egy kiskanál segítségével a marcipános tölteléket. (nem használtam habzsákot, mivel elég masszív lett a marcipános töltelék, ráadásul a habzsák száján fennakadt volna az aszalt szilva darabka, így praktikusabb volt kiskanállal tölteni.)
Ismét hűtőben pihentetés, majd 10 perc múlva (amikor a töltelék kicsit megdermedt, a maradék étcsokit egy hajszárító segítségével felmelegítettem (azaz a tál oldalát melegítettem, de csak annyira, hogy az addig rádermedt étcsokoládé felolvadjon) majd jól összekevertem és kiskanállal óvatosan a töltelékekre csorgattam, az ecsettel a tetejét elegyengettem - azaz talpakat készítettem. Ismét hűtő, fél óra múlva pedig szépen kifordítottam a bonbonokat a szilikonformákból. Késsel eligazgattam a kiálló talpszéleket és már kínáltam is a családnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése