2012. április 17.

Kamiontorta lépésről lépésre

Jópáran vagyunk úgy, hogy ha lenne valaki , aki megmutatná lépésről lépésre, hogyan is kell elkészíteni egy-egy nehezebb formatortát, akkor kisebb bakikkal ugyan, de el tudnánk készíteni.
Én is így voltam az első formatortámmal, ami egy versenyautó volt. Utánanéztem a neten és találtam pár instrukciót, aztán kinyomtattam egy képet a Verdák című rajzfilmből Villám McQueenről, megsütöttem a piskótát és elkezdtem kifaragni. Ahhoz képest, hogy legelső volt, nagyon szuper lett!

Így a következőnek már sokkal bátrabban láttam neki, igyekeztem tanulni az előző hibákból és egyre jobbakat alkottam.
Aztán pár hete jött egy kihívás: Anikó barátnőm megkért, hogy készítsem el MAC-et (Verdákból a versenyautót szállító kamion).
"Jézusatyaúristen!" gondoltam először, hiszen hirtelen azt sem tudtam, hogy néz ki, halvány emlékeim voltak csak arról - még Misike Verdás korszakából - hogy valami tűzpiros óriásról van szó.
Aztán rákerestem a neten és azt gondoltam, ez elég nagy falat lesz.
Nyomtattam Mac-ről egy képet, megsütöttem a téglalap alakú piskótát (jelen esetben dupla adagot, az egyik csokis a másik sima piskóta lett) és nekiláttam a faragásnak.
Amikor a faragással kész lettem, elkészítettem a csokis krémet, majd laponként megkentem és a végén alaposan bevontam a krémmel a kifaragott kamionformát.
Ez lett az eredmény:

Aztán már "csak" a fondanttal való bevonás maradt. Hehe, a fondant, hát igen. Már tucatszor gyúrtam be fondantot pillecukorból, de még sosem jártam így, mint most: egy ragacsos, nyúlós-szakadós szörnyűséget kaptam, amit órákon át hűtöttem, hátha jobb lesz az állaga, de sajnos nem adta magát. Végül kiegyeztem magammal, bevonásra nem alkalmas, mert olyan könnyen szakad, viszont formázásra kiváló lesz, azaz csodás vörös rózsákat fogok készíteni belőle. Mivel a begyúrt fondant a hihetetlen magas cukortartalma miatt hónapokon át eláll, így folpackba csomagoltam, meg még beletekertem zacskóba is, és hűtőben landolt a komisz fondant.
Este 6 óra volt, sírás szélén álltam, amikor eszembe jutott, hogy a Köki Terminálon is van DesszertMester és este 8-ig nyitva van. Kb negyed óra múlva már faggattam is az eladólányt, hogy mit ajánl, végül egy 2,5 kilós fondantnál állapodtam meg, aminek kilója így 1800 forintra jött ki, azaz 1 tortát 900 Ft-ból tudok kihozni (ami tekintve, hogy a pillecukorból készített fondant kb 750 Ft-ból jön ki, nem is olyan vészes, sőőőőt!)

Nos, ez a "bolti" fondant egy álom, akinek nincs kedve otthon szórakozni a házi készítésűvel, annak bátran ajánlom. Az állaga fantasztikus, simán lehet nyújtani anélkül, hogy folyton porcukrozni kéne, hogy le ne ragadjon! Isteni az íze és olyan vékonyra tudtam nyújtani, amilyenre a sajátot még soha.
Csodásan selymes és kiválóan lehetett igazítani az esetleges hibákat, amik a beborításkor keletkeztek.
Szóval vettem ezt a fehér fondantot, beletoltam kb negyed üveg piros természetes ételszínezőt (olcsóbb is, mint a sima és természetes is;-), alaposan összegyúrtam és ügyesen beborítottam. AZtán már csak a díszítés következett: a kinyomtatott kép alapján felkerültek a lámpák, lökhárítók, kémény, lépcső, visszapillantó. Ezüst ételfestékkel lefestettem a kéményt, a lépcsőt és a kamion csőrén lévő rácsot, fekete marcipánból formáztam a visszapillantókat és a lökhárítókat, a lámpákat pedig fehér fondantból készítettem.
Ha kicsit több időm lett volna, a kamion oldalára és sapkájára tehettem volna Villám McQueen ostyaképét, ami nagyon sokat dobott volna a látványon és lényegesen élethűbbre sikerült volna.
Szerintem így sem lett rosz, életem első kamionjaként.
Aki belevág, annak sok szerencsét, ha segítség kell, akkor keressetek a Facebookon vagy a yoghurt12@nexus.hu mailcímen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...