Vörösboros-aszalt szilvás nyúlragu

Hétvégén a Lidlben nagyon jó áron lehetett nyúl színhúst venni, azaz nem nekem kellett otthon bajlódnom a filézéssel, ezt egy szorgalmas húsüzemi alkalmazott már elvégezte helyettem. Először sültben gondolkodtam, aztán persze eszembe jutott a tavaly húsvétkor készített aszalt szilvás nyúlterrine és hogy annak mennyire bejött az ízvilága. Nem is gondolkodtam sokat, máris megvolt a nyúlragu ötlete. A többi hozzávalót a hűtőben lapuló alapanyagok szolgáltatták, nomeg persze a fantáziám dolgozott elég erőteljesen. Biztos vagyok benne, hogy nem én fedeztem fel a spanyolviaszt, de azt bizton állíthatom, hogy ez a ragu életem legfinomabb, legomlósabb, legizgalmasabb raguja.
Jaaa, és a család megszavazta december 25-re karácsonyi fogásnak. Hmmm, kell ennél több?

Hozzávalók:
500 gramm nyúlhús (csont nélkül)
100 gramm baconszalonna
1 fej vöröshagyma
fél póréhagyma
3 közepes sárgarépa
2 kis fehérrépa
2 szál zellerlevél
fél zeller
10 szem aszalt szilva
3 dl száraz vörösbor
2 dl víz
só
bors
kakukkfű

A nyúlhúst felkockáztam egészen apróra (kb 2*1 centisre), majd félretettem. A vöröshagymát megpucoltam és felkockáztam, a fél póréhagymát hosszában félbevágtam, majd felkarikáztam.
A baconszalonnát is összevágtam apró kockákra, majd 1 evőkanál olajon elkezdtem megpirítani. Amikor a szalonna zsírjának a fele kisült, hozzáadtam a hagymát és a pórét és lassú tűzön félig megfonnyasztottam (kb 5 perc alatt). Közben a répákat és a zellert megpucoltam és összevágtam - a répákat karikára, a zellert kockára.
Az apróra vágott nyúlhúsra egy púpozott evőkanál lisztet szórtam és kézzel alaposan összeforgattam, majd a megfonnyasztott hagymára  dobtam és nagy lángon átpirítottam (ne féljetek, nem fog megégni sem a hagyma, sem a bacon.)
Kb 10 perc pirítás után hozzáadtam a sárgarépát, a fehérrépát, a zellert és a zellerlevelet, végül a félbe vágott aszalt szilvákat és felöntöttem az egészet a borral. Sóztam (2 nagy csipet tengeri só), borsoztam és megszórtam kevés kakukkfűvel, majd fedő alatt hagytam fél órán át párolódni alacsony lángon.
Fél óra elteltével hozzáadtam a vizet is (addigra a bor elég jól besűrűsödött), majd újabb fél órát pároltam fedő alatt.
Érdemes folyamatosan nézegetni, néha megkeverni, nehogy odakapjon az alja. Ha kell, még lehet sózni, bár nekem pont elég volt az a 2csipet :-)  A végén egy omlós, puha, szaftos ragut kaptam, ami nagyon enyhén édeskés, a bortól kicsit savanykás, de alapból sós ízű húsos finomság.
Én bulgurral és hajdinával tálaltam, de szerintem kiválóan illik hozzá a barna rizs vagy a burgonyapüré is.