Egyik hétvégén a Normafánál kirándultunk és természetesen muszáj volt betérni a z egyik rétesezőhöz.
Legnagyobb csodálkozásomra kisebbik fiam nem az édes máűkos vagy gesztenyés rétest, hanem a savanykás szilvásat kérte és rögtön kettőt megevett belőle. A harmadikért úgy kellett újra sorban állni. El is döntöttem, otthon újra elkészítem, hadd örüljön a kis drága.
Finom, szaftos rétest kaptam (sütés közben a kicsorgó szilvalé kicsit el is áztatta a rétes alját, de csöppet sem bántuk, az egészet megettük.
Hozzávalók 2 réteshez:
3-3 lap rétestészta
50 gramm vaj
1/2 kg szilva
barnacukor
fahéj
darált dió
A szilvát megmostam, kimagoztam, megszórtam barnacukorral (én kb 2 evőkanállal használtam), majd 1 teáskanál fahéjjat is rászórtam és kézzel alaposan összekevertem. Ezután félretettem, állni hagytam.
Majd 50 gramm vajat felolvasztottam, az első réteslapot
kiterítettem egy nedves konyharuhára, és alaposan megkentem az
olvasztott vajjal. Erre tettem a következő lap rétestésztát, amit
szintén megkentem a vajjal, majd következett az utolsó réteslap. A
kikenésre azért van szükség, hogy a lapok ne ragadjanak össze sütés
közben és jó ropogóssá váljanak. Nos, a réteslap egyik hosszú oldalára
halmoztam a szilvák felét és alaposan megszórtam darált dióval. Majd óvatosan feltekertem a rétest, sütőpapírral bélelt
tepsibe tettem és a feltekert réteseket is megkentem az olvasztott
vajjal.
200 fokos sütőben kb 15-17 perc alatt szép ropogós aranyszínűre sültek. Kevés levet ugyan eresztettek, de nem bántuk, mert kisanállal a levét is szorgalmasan kikanalaztuk. AZonban, ha nem szeretnénk, hogy a szilva levet eresszen, darált dió helyett/mellett zsemlemorzsával vagy búzadarával is meg lehet szórni a szilvát, az magába zárja a nedvességet.
Jó ízlése van a kisebbik trónörökösnek!
VálaszTörlés