Málnalekvár

Eddig igazán nem voltam oda a málnalekvárért, ezt a gyümölcsöt én inkább nyersen, bokorról letépkedve szerettem világ életemben. Aztán készítettem egy isteni csokoládés pilletortát ( a héten immáron a másodikat), amihez málnapürét készítettem, de túl sok volt a püré, így a maradékot cukorral felfőztem és üvegbe tettem. Hmmmm, mennyei málnalekvár lett a jutalmam, amit vajas kalácsra kenve tüntettünk el a gyerekekkel.
Így született a döntés, ebből még kell pár üveggel. Így vettem 2 kiló málnát és elkészítettem, még nagyikám módszerével, azaz lassan rotyogtatni, amíg be nem sűrűsödik.

Hozzávalók:
2 kg málna
350 gramm cukor (én nem szeretem édesen, de ezt mindenkinek saját ízlése szerint ajánlom)
1 csapott kávéskanál citromsav (ettől szép, élénk piros marad a színe)

A málnát átöblítettem (kis bogárkák eltüntetése céljából), majd egy lábasba tettem és ráöntöttem a cukrot és a citromsavat. A legalacsonyabb lángon gyöngyöztettem, közben gyakran megkavargattam, nehogy leégjen. Kb 1 órán át főztem, ekkor egy kiskanállal kiszedtem egy tányérra pár cseppet és amikor láttam, hogy elkezd dermedni, tudtam, hogy megfelelő állagú lett a lekvárom.
Csírátlanított üvegekbe töltöttem, majd fejre állítottam őket pár percre, hogy vákumozódjanak. Végül száraz dunsztban hűltek és várnak a további felhasználásra.

(A befőttesüvegeket még a befőzés előtt alaposan elmostam és meleg (kb 120 fokos) sütőben kb 20 percig csírátlanítottam fedővel együtt úgy, hogy egy tálcára állítottam az üvegeket szájával felfelé és mellé tettem a tálcára a fedőkkel együtt)