Gyerekkoromban azt hiszem ez volt az első olyan étel, amiben segítettem nagyikámnak, így elég hamar meg is tanultam elkészíteni. (a másik nagy kedvenc a tésztagyúrás volt, azóta is készítek házi tésztát, ha időm engedi)
Úgyhogy ez most egy családi recept lesz, bár gyanítom, mindenhol így készítik.
Hozzávalók:
1 kg marhalapocka
50 dkg krumpli
2 nagy vöröshagyma
5-6 gerezd fokhagyma
3 sárgarépa
1 közepes zeller
zellerlevél
2 paradicsom félbe vágva
1 tv paprika, kimagozva és félbe vágva
2 evőkanál pirospaprika
1 teáskanál őrölt kömény
só
bors
Ezalatt kb félujjnyi karikákra vágtam a sárgarépát és felkockáztam a zellert és a krumplit. Majd 20 perc elteltével a zöldségeket és a zellerlevelet is a húshoz adtam és felöntöttem annyi vízzel, ami éppen ellepi. Ezután sóztam, borsoztam és hagytam főni egészen addig, amíg a hús meg nem puhult (nekem ehhez majdnem 1 óra kellett.)
A végén én még kézzel tépett csipetkét is belefőztem, nekem úgy az igazi a gulyásleves.
(A csipetkéhez 1 egész tojást sózok, majd annyi lisztet adok hozzá apránként, amitől jó kemény tésztát kapok. Aztán már csak bele kell csipkedni a levesbe és hagyni, hogy pár perc alatt megfőjön.)
Kedvenc levesem!!!
VálaszTörlésMegértelek, tényleg nagyon finom :-)
TörlésNézem milyen fincsi levest készítettél és óh igen, az egyik kedvencemet! A gyerekek mindig fánkkal kérik, mert egy kedves gyerekversben benne van: " A konyhában sürögnek a szakács elefántok. Megfőzik a gulyáslevest, kisütik a fánkot." És hát akkor ez a való életben is így dukál....:)))
VálaszTörlésOhhh, és milyen igazuk van. Nincs is jobb egy finom, puha fánknál :-)
Törlés