Kiskoromban nagyikám gyakran készített sós ropogtatnivalót, hogy mi, gyerekek, kibírjuk valahogy az ebédig, éhenhalás nélkül. Az egyik legnagyobb kedvencem a túrós rúd volt. Azt az ízt, azt az állagot azóta sem éreztem, bárhol is kóstoltam hasonló készítésű sós süteményt. Aztán felfigyeltem Hajni és Zoli túrós stanglijára, elkészítettem és már a nyers tészta megkóstolásakor tudtam: ez lesz az!Puha, könnyű, túrós finomság ez, próbáljátok ki és minden hétvégén ezt fogjátok majszolni a kedvenc filmetekhez!
Hozzávalók:
25 dkg liszt
20 dkg vaj
25 dkg tehéntúró
1 kávéskanál só
a tetejére:
1 felvert tojás
reszelt sajt, szezámmag...stb
A lisztet, a puha vajat, a sót és a túrót összegyúrtam és egy éjszakára a hűtőbe tettem pihenni. Másnap kicsit átgyúrtam, de csak annyira, hogy ne puhuljon meg túlságosan, különben a kinyújtáskor leragad.
Majd kisujjnyi vékonyra nyújtottam (próbáltam téglalap alakúra is) , lekentem tojással, megszórtam szezámmaggal és vékony csíkokra vágtam.
200 fokos sütőben szép aranybarnára sütöttem.
Nagyon szeretjük mi is - nálunk Anyukám a mestere :)
VálaszTörlésNálunk nagyikám volt, ezért most nagyon örülök, hogy nekem is sikerült :-)
TörlésBoldog vagyok, hogy sikerült megtalálnod azt az ízt ami ilyen szép emlékeket csal elő. Így voltam én a Rubin Gaby habos almásával:-) jó dolog is blogozni:-)
VálaszTörlésSzépek lettek!
Bizony, nagyon jó! Még egyszer köszönöm Hajni, nem tudok elég hálás lenni ezért a receptért :-)
TörlésAz én Kicsimamám (Édesapám édesanyja) is mindig ilyen túros vagy sajtos stanglit készített, na meg diós-mákos bejglit. Mindig volt nála valami finomság, alig vártam, hogy vége legyen a sulinak, és jöjjön utánam. :)
VálaszTörlésSzépek lettek! :)
Teljesen meg tudom érteni, amiről írsz. Nálam is így volt, fantasztikus finomságokat készített Nagyikám :-)
Törlés