Szóval most jött el az idő, hogy ki mertem bontani a legkisebb üveget. Hmmm, nagyon finom, kellemesen alkoholos konyakmeggyek lapultak benne.
Mivel már hónapok óta nem bonbonoztam, nem akartam rögtön a mélyvízbe ugrani, így egy biztonságosabb és könnyebb megoldást választottam: marcipános konyakmeggyet készítettem.
A bonbon közepére fél szem meggyet tettem, amit körbevett a konyakmeggy levével összekevert marcipán, és ezt az egész finomságot roppanós étcsokoládé vonta be.
Hozzávalók 30 darabhoz:
200 gramm jó minőségű étcsokoládé
a töltelékhez:
100 gramm marcipán
3-4 evőkanál konyakmeggy-lé
15 kimagozott konyakmeggy, félbevágva (azaz összesen 30 db fél meggyszem)
A csokihüvelyek elkészítése ugyanúgy történt, mint az eddigi bonbonoknál, azaz fogtam az étcsokoládét és a háromnegyedét vízgőz felett egy tálban megolvasztottam. A maradék egynegyed részt nagyon apróra vágtam és apránként az olvadt csokihoz adtam, kevergettem, amíg el nem olvadt. Mire az összes aprított csoki elolvadt, a csokoládém 32 fokos lett, ami tökéletes hőmérséklet a bonbonkészítéshez. A kevergetés pedig elengedhetetlenül szükséges a temperáláshoz, azaz a csoki kristályszerkezetének megváltoztatásához, különben a dermedt csoki nem lesz roppanós és fényes, ráadásul pár nap múlva kifehéredik. Ezután a szilikon bonbonformákat egy tiszta ecsettel kikentem az olvadt csokival és a hűtőbe tettem dermedni. Kb 10 perc után megnéztem, a csokihüvely tökéletesen megdermedt, és újra átkentem csokival, nehogy valahol túl vékony legyen és a formából kinyomva összetörjön.
Újabb pár perc dermedés, majd a csokihüvelyekbe először fél-fél szem konyakmeggyet helyeztem, majd a maradék üres helyre betöltöttem egy kiskanál segítségével a marcipános tölteléket.
Figyeljünk, hogy a töltelék semmiképpen ne érjen a hüvely fölé, legyen hely a talpnak is!
Ismét hűtőben pihentetés, majd 10 perc múlva (amikor a töltelék kicsit megdermedt), a maradék étcsokit mikróban felmelegítettem, majd jól összekevertem és kiskanállal óvatosan a töltelékekre csorgattam, az ecsettel a tetejét elegyengettem - azaz talpakat készítettem. Ismét hűtő, fél óra múlva pedig szépen kifordítottam a bonbonokat a szilikonformákból.
Marka, Nagyon ügyes vagy!!!!!
VálaszTörlésKöszi Ági, az az igazság, hogy nagyon élvezem a bonbonozást :-) És már hiányzott is, úgyhogy nem bánom, hogy jött az ősz :-D
TörlésMilyen szépek és szép fényesek! :) Jöhetne pár darab most, seperc alatt eltüntetném. :D
VálaszTörlésNagyon ügyes vagy :) Gyönyörűek!
VálaszTörlés