Nem tudtam eldönteni, férjúr vagy csibészek cuppogtatták, rágogatták a megmaradt csontokat nagyobb élvezettel, hátha még találnak rajta egy kis darabka omlós húst.
Annyira jól sikerült, hogy hétvégére ismétlést kért a család, tekintettel az egyik családtag ünneplésére - "Mert ezt Robinak is meg kell kóstolni" felkiáltással :-)
A legfantasztikusabb számomra az a harmónia volt, amit a fehérspárgából készített mártás, a szaftos és omlós bárány és a bárányra csepegtetett, intenzív fokhagymaszósz alkotott. Rég ettem már ennyire összeillő triót (persze a Gourmet Fesztivált leszámítva)
Úgyhogy, ha van rá lehetőségetek, készítsétek el ezt a mennyei finomságot, akár előételként, akár főételnek.
Hozzávalók:
500 gramm bárányborda
1 evőkanál olívaolaj
6 gerezd fokhagyma
teáskanálnyi friss rozmaring
3 dl húsleves alaplé
1 evőkanál vaj
a spárgamártáshoz:
500 gramm fehérspárga
1 kis fej vöröshagyma
só
fehérbors
A spárgamártáshoz először megpucoltam egy zöldséghámozóval a fehér spárgákat - a csúcsait kihagyva - és a végeiből levágtam kb 1 centit. Majd egészen apróra vágtam.
Amikor megpuhult, a vizet leöntöttem róla és botmixerrel pürésítettem. Végül 1 evőkanál hideg vajjal még sűrítettem-lágyítottam rajta kicsit.
A báránybordákat megmostam, minden második csontnál szétvágtam hosszában, majd egy serpenyőben 1 evőkanál olívaolajat melegítettem, és beletettem a bordákat. Mindkét oldalukat megpirítottam, ezután rádobtam az apróra vágott fokhagymát és a friss rozmaringot és felöntöttem az alaplével. Fedő alatt, alacsony lángon addig főztem, amíg az összes lé el nem párolódott (ez kb 30-40 perc volt)
Ezután a bordákat áttettem egy jénaiba és 220 fokos sütőben megpirítottam az akkor már puhára,omlósra párolódott finomságot.
A serpenyőben maradt fokhagymás-hússzaftos szószról a zsiradékot leszedtem, majd tálaláskor a fokhagymát a báránybordára tettem.
Bárány, spárga - pompás; sajnos a családban egyedül vagyok ezzel a rajongással!
VálaszTörlés