2012. május 2.

Pitypang minden mennyiségben

A hosszú hétvégén elutaztunk Sárazsadányba. Imádok ott lenni, 20 méterre, a kert aljában folyik a Bodrog, ráadásul a házikó a falu szélén, erdővel körülölelve áll, szóval ideális hely pihenésre, horgászatra.
Amikor megérkeztünk, frissen nyírt fű fogadott és csak másnap reggel, kilépve a  teraszra vettem észre, hogy az egész udvar sárga! Akkor ugrott be, úristen ez friss, harmatos, tiszta pitypang! És mit is csinál egy elfajzott, pihenés alatt is recepteket ötletelő gasztroblogger Marka. Naná, hogy elkezdtem agyalni, mit is kezdhetnék ennyi pitypanggal. És már jött is az ötlet: pitypang lekvár, pitypang zselé, pitypang méz. A pitypang ilyen fajta elkészítésének ötletét Eszter befőzős oldala adta, ami csodás régi emlékeket ébresztett fel bennem, amikor még kisgyerek voltam, és nagymamám mindenféle virágos finomságot készített.
Gondoltam, éppen itt az ideje 35 évesen, hogy én is elkezdjek befőzni. Elvégre egyszer szeretnék jó nagymama lenni, ahhoz pedig még sok-sok évnyi lekvárbefőzés áll előttem:-)))

Először is szeretnék egy kis képet adni arról, mi a különbség a lekvár, a zselé és a méz között. Mármint a pitypangból készült eledel esetén.
Nos, lekvárt arra mondjuk, amikor valami jó darabos, azaz, ha tennék a főzetembe naaagy pitypangfejeket és azt főzném sűrűre. Jó is lenne, csak sajnos bizonyára rettenetesen keserű lenne.
A zselé az, amikor egy lét főzünk kocsonyássá, mindenféle sűrítőanyagok (pl pektin) segítségével.
És a pitypangméz az, amikor mindenféle segítség nélkül, pusztán a pitypanglé és cukor elegyét addig főzzük, amíg sűrű, ragacsos szirupot nem kapunk, aminek az állaga a mézéhez hasonló, íze pedig talán még vetekedik is az igazi mézével.

Itt hívom fel a figyelmet: ha valaki pitypangfőzésre adja a fejét, kizárólag nagyon tiszta helyről származó pitypanggal tegyétek, ne legyen ott por, ne járjon autó, ne pisiljék le kutyák...stb!

Nos, nem sokat gondolkodtam, a zselé és a méz mellett döntöttem.
Elszaladtam a szomszédos kisboltba, vettem 1 zacskó dzsemfixet, na meg egy citromot (csak az íze kedvéért) és persze 1 kiló kristálycukrot.
Aztán jött a  meló "kellemes" része: tűző napon, 32 fokban elkezdtem leszedni a pitypangfejeket (szerencsére férjem és gyerkőcök is segítettek). A művelet igen egyszerű: a pitypang virágját a mutató és a középső ujjam közé fogom és egyszerűen lehúzom a száráról, így nem kell azzal később bajlódni (lesz még épp elég bajlódás a virág részével)
Amikor már megszedtem egy hatalmas lábast (jó másfél órás hajolgatás, bóklászás), akkor nekiláttam a munka nehezebbik, szöszmötölős részének.
A virágokról késsel leválasztottam az alsó zöld részt és csak a sárga szirmokat tartottam meg (na jó, néhány kis zöld rész is belekerült, de szerencsére nem keserítette meg a végeredményt). A sárga szirmokat egy lábasba gyűjtöttem, és amikor már kb 1 térfogatliternyi összegyűlt (ez bő két és fél órányi munka volt), akkor forraltam 1 liter vizet és a forrásban lévő vízzel az egész halmot leforráztam, majd fedő alatt hagytam 3 órát ázni, néha megkevergettem.
3 óra múlva Márkó gézanyagból készült pelusán keresztül leszűrtem a levet, aminek halvány sárgászöldes színe lett. Összesen 7 dl folyadékot kaptam, amibe beleszórtam fél kiló kristálycukor és 1 zacskó dzsemfix keverékét, majd belefacsartam fél citrom levét és elkezdtem főzni. Forrástól számított 3 percig hagytam főzni,közben beledobtam frissen leszedett pitypang sárga szirmát (csak, hogy jól nézzen ki), majd még tűzforrón alaposan elmosott üvegekbe töltöttem és 5 percre fejre állítottam őket, hogy vákuum keletkezzen az üveg és a fedő közt, így nem romlik meg a zselé.
Aztán hagytam kihűlni, másnap reggelre szépen be is zselésedett és már kenhettük is a friss vajaskenyérre.

De csak izgatott a pitypangméz készítése is, így utolsó nap megint nekiestem az akkor ismét frissen nyílott pitypangoknak, és a fenti eljárással sikerült ismét 1 liter pitypangforrázathoz jutnom. Nem mertem az egészet "beáldozni" méznek, így 4 deci főzethez tettem 250 gramm cukrot és addig főztem, míg sűrű szirup nem lett. A végeredmény isteni "méz", bár nekem túl édes, de tea ízesítéshez kiváló lesz.

Ha van egy kis időtök s hozzá tudtok jutni tiszta pitypangvirághoz, mindenképpen próbáljátok ki a fenti receptet! Egy kis tavaszt fog varázsolni ősszel és télen az asztalotokra!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...