Ezt az ételt zsebpiszok gasztroblogján, a Konyhamalac-ságokon találtam. Utána olvasgattam még pár ír és angol gasztroblogon, végül annyira megtetszett, hogy hétvégén (kisebb változtatásokkal) el is készítettem a fiúknak, bár kicsit féltem tőle, hogy milyen lesz a fogadtatás, így egyelőre csak szuflétálkákban mertem elkészíteni. Nagy hiba volt! Úgy falták be a fiúk egy pillanat alatt, hogy mire a sajátommal le tudtam ülni, az övék már elfogyott. Így az enyémet is szinte ők ették meg. De csak szinte, mert ahogy megéreztem az ízét, én is gyors kanalazásba kezdtem. Ne várjatok és ne gondolkozzatok, készítsétek el egy jó nagy tűzálló tálban, és biztos vagyok benne, hogy nem sok minden marad belőle.
A hozzávalók így hirtelen kicsit bizarrul hangozhatnak, de a végeredmény tényleg egy pudingszerű finomság lesz. És ugyan kenyérből készült, de mire kivettem a sütőből, már egyáltalán nem lehetett érezni, hogy kenyér van benne. Csak egy hatalmas, gőzölgő, édes, finom, dús pudingot kanalazhattunk.
Hozzávalók 4 szufléformához:
12 szelet "pesti kenyér" (a normál kenyérrel állítólag nem lesz jó)
50 gramm puha vaj
5 dl tej
2 egész tojás
2 tojás sárgája
50 dkg nádcukor (a sima is jó, de én most nádcukrot használtam)
1 teáskanál vaníliakivonat
2 evőkanál Bailey's (vagy bármilyen whisky krémlikőr)
mazsola (ízlés szerint)
aszalt vörösáfonya (ízlés szerint)
Elsőként a szufléformákat kikentem vajjal. Majd mindegyik kenyeret megkentem a puha vajjal és mindegyiket először keresztben félbe (tehát 2 háromszöget kapva), majd a háromszögeket is félbe (azaz szintén 2 kis háromszögbe vágtam).
Ezután elkészítettem a tejes krémet, amivel nyakon öntöttem a kenyereket. A tejet felforrósítottam (de nem forraltam fel) egy edényben, amíg melegedett, addig a 2 egész tojást és a tojások sárgáját a cukorral és a vaníliakivonattal alaposan elkevertem. Majd, amikor a tej forró lett, lassan beleöntöttem a tojásos masszát, közben gyors mozdulatokkal egy kézi habverő segítségével kevertem, nehogy becsomósodjon. Majd hozzáadtam a 2 evőkanál krémlikőrt is, ezt is alaposan elkevertem.
Aztán 4 kis kenyér-háromszöget elrendeztem mindegyik szuflétálka alján, megszórtam mazsolával és vörösáfonyával és nyakon öntöttem annyi tejes szósszal, ami ellepi a kenyeret. Ezután ismét egy sor (4 darabka) kenyérháromszög következett, majd újra mazsola és áfonya, végül ismét tejes szósz. A tetejét a maradék kenyerekkel szépen lezártam (ezeket a kenyér-háromszögeket vajas felükkel lefele tettem rá a tálkákra) és ezután nagyon óvatosan, apránként felöntöttem a maradék tejjel, közben pár percet várva, hogy a kenyér a szószt magába szívja. Kb 10 perc alatt tudtam az egész tejet ráönteni a kenyerekkel teli szufléformákra, addigra szívta meg magát az összes kenyér.
Majd mindegyiket megszórtam 1-1 csipet cukorral és 200 fokra előmelegített sütőben kb 20 perc alatt készre sütöttem. És hogy mikor van kész? Amikor a kenyérkék felemelkednek, sőt, egészen kiemelkednek a formából, akár a yorkshire puding. A teteje pedig nekem szépen kezdett aranybarnává válni.
Ekkor lezártam alatta a gázt és kivettem a sütőből. Sajnos a hővesztés hatására elég hamar összeesett, viszont így könnyen ki tudtam fordítani a formából egy tányérra és egyszerűbben lehetett fogyasztani, mintha a tűzforró szufléformákat kéne fogni.
Próbáljátok ki, nem fogtok benne csalódni, nagyon finom édesség.
Ó, míly régóta keresek már a szikkadt kenyérnek felhasználási módot! köszönöm
VálaszTörlésÖrülök, hogy tudtam egy tippet adni :-)
TörlésItt is nagyon guszta!!!
VálaszTörlésKöszönöm Böbe :-)
TörlésFinom lehet, be kell iktassam valamikorra. Likőr nélkül is jó?
VálaszTörlésPersze, likőr nélkül is szuper. AZ eredeti oldalon, zsebpiszoknál likőr nélkül van. Ő kint él Írországban és autentikusan készítette el.
TörlésKituno otlet szufletalkakban kesziteni, nagyon gusztak! Bailey's-el is kiprobalom, koszi a tippet!
VálaszTörlésIgen, szuflétálkában még mutatósabb. A Bailey's-t valamelyik angol oldalon olvastam, de az érdem a tiéd, tőled jött az ihlet! :-)
Törlés