2012. június 20.

Paprikás harcsa kapormártással

Imádok mindenféle halat, de az tény, hogy az édesvízi halak közül a harcsa a legnagyobb kedvencem. Méghozzá a jó öreg magyar szürkeharcsa. Párszor el szoktunk látogatni a Bodrog-partra, ahol bizony elég szép harcsákhoz is hozzá lehet jutni, ha az ember elég türelmes.
Még egy tavaszi horgászhétvégéből maradt a mélyhűtőben 4 szelet harcsa, amire az elmúlt hónapok alatt annyi mindent rápakoltam, hogy teljesen a feledés homályába merült. Most, hogy végre kiürítettem a mélyhűtő nagy részét, szuper kincsek kerültek elő a mélyéről, mint például ez a csodás 4 szelet halacska. Nem sokat gondolkodtam, a mára tervezett hekket elhalasztottam a jövő hétre és a mai vacsorának rántott harcsát terveztem.
Mivel tegnap még sikerült lecsapnom egy szép csomag - csöppet már kókadozó, ráncoska, de sütésre tökéletes - zöld spárgára, így a köret is megvolt. De kéne valami finom szósz. Hétvégén otthon voltunk Medgyesen, és kaptam anyósomtól rengeteg friss kaprot (a 2 nagy tök mellé), amiből bőven jut kapormártásnak és a tökfőzelékbe is.

A harcsát igen egyszerűen készítettem: hajnalban kicsit lemostam róla a mélyhűtőben keletkezett nyálkát, aztán alaposan besóztam (halat nem lehet elsózni:-))), hadd álljon egész nap. Majd vacsora előtt kb fél órával a liszt-pirospaprika duóba forgattam és olajban aranybarnára sütöttem. (igen, tudom, vétek ilyen hőségben sütni, de a másik megoldás a sütő lett volna, ami a spárga miatt így is 20 percet üzemelt és 40 fokot teremtett az amúgy is forró főzőhelységben. Nem igazán erőltettem volna további fél óra halsütögetést, pedig tudom, úgy sokkal egészségesebb!

A spárgát megsütöttem a szokásos módon (azaz annak rendje és módja szerint megvettem, felhasználásig pohár vízbe állítottam (a víz csak kb 1 centiig érjen fel), aztán a sütés előtt levágtam kb 1-2 centit az aljából, finoman levagdostam oldalt a pikkelyeit és kicsit átmostam. Egy tálkába öntöttem kb 1 dl extra szűz olívaolajat, ízlés szerint sót és borsot -éééés ráadásnak 1 teáskanál mézet, majd alaposan összekevertem. A spárgákat egészben hagytam - van, aki szereti kis darabokra összevágni - egy alufóliával bélelt jénai tálba tettem és alaposan megöntöztem az olajos öntettel. Kézzel még jól összeforgattam, hogy minden spárgára jusson  mindenből, aztán forró, 220 fokos sütőbe toltam 20 percre. Fantasztikusan finom, édeskés, mégis friss, roppanós köretet kaptam), majd hagytam kihűlni, mert most minden étel jobban esik langyosan.

A kapormártást pedig igen egyszerűen dobtam össze:
Kevés olajon megfuttattam az igen apróra vágott kaprot. Közben egy külön tálkában összekevertem 4 dl tejfölt, 2 evőkanál majonézt, csipet sót, 2 gerezd nagyon apróra vágott fokhagymát és 1 teáskanál cukrot. Majd hozzákanalaztam a megfonnyasztott kaprot, összekevertem és már kész is az egyszerű hideg kapormártás.

Akinek van kedve főzni és meleg mártást enni, annak szól ez a recept (Anyósomtól tanultam, isteni!)
1 csomag kaprot kell apróra vágni, kevés olajon megfuttatni, majd megszórni 1 púpos evőkanál liszttel és berántani. Amikor a liszt már kap egy kis színt (azaz zsemleszínű lesz), fel kell önteni hideg tejjel és csomómentesre elkeverni. Ha túlságosan sűrű lesz, kevés tejet lehet hozzá még önteni.
Aki dúsabban szeretné, az először az olajon futtasson meg 1 fej apróra vágott hagymát és erre tegye a kaprot.

Jó étvágyat hozzá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...