Olvadós-diós csokoládétorta

A múltkori Gasztroblogger találkozóra mindenki hozott valami finomságot. Vesztemre. Ugyanis Nyammm egy fantasztikus olvadós mogyorós csokoládétortával érkezett. Láttam én már a blogján és szemeztem is vele, de élőben totálisan meggyőzött, hogy ezt muszáj elkészítenem. Szerencsére remek alkalom is adódott hozzá, hiszen legrégibb barátnőm, Kriszta jött haza látogatóba Hollandiából és szerencsémre nagy édességrajongó. Így nem is volt kérdés, hogy elkészítem neki ezt a csodát!
Éppen csak annyit változtattam rajta, hogy másfélszer annyi mennyiségből csináltam, mivel 26 centis tortaformában készítettem, valamint a pirított törökmogyoró helyett diót használtam.
Nem hiszem, hogy rontott volna rajta :-)

Hozzávalók: (26 centis tortaformához)
225 gramm étcsokoládé (min. 70 %-os)
270 gramm vaj
270 gramm barnacukor
4,5 evőkanál holland kakaópor
1,5 teáskanál vaníliakivonat
6 tojás
105 gramm liszt
120 gramm darált dió

A sütőt előmelegítettem 180 fokra, majd az apróra tört étcsokoládét, a vajat, a cukrot és a kakaóport egy fémedénybe tettem (legyen jó nagy, hogy később a többi hozzávaló is beleférjen), majd vízgőz felett megolvasztottam a benne lévő hozzávalókat. Levettem a vízgőzről és kicsit hűlni hagytam. Ehhez az olvadt masszához adtam a vaníliát, a felvert tojásokat és alaposan elkevertem. Majd jöhetett a liszt és a darált dió is. Fakanállal ezeket is alaposan elkevertem, majd egy előre kivajazott és darált dióval meghintett tortaformába öntöttem a tésztát.
A sütőben 20 percen át sütöttem, majd kivettem és hagytam a formában kihűlni. Akkor jó a torta állaga, ha a közepe még kicsit folyós, remegős.
Miután már langyos volt, egy tálra csúsztattam, megszórtam a tetejét darált dióval és csodaszép édes eperrel díszítettem.
Langyosan az igazi, de később, kihűlve is isteni. Sajnos a másnapról nem tudok beszámolni, mert még aznap este elfogyott a maradék is!

Kucsmagomba fehérboros-vajas mártással (medvehagymás pirítóson)

Na, kérem szépen, ez egy s.o.s. recept. Nincs egy órája, hogy megettük ezt a csodát, de muszáj megosztanom veletek, mert annyira, de annyira isteni volt! A férjem szerint minden nap lehetne ez az előétel, aztán lehetne ez a reggeli, majd az ebéd, majd a vacsora.
A kucsmagomba régóta piszkálta a fantáziámat. Kisgyerekként ettem párszor, nagymamámnak köszönhetően, és emlékeztem rá, hogy az íze fenséges, ha jól van elkészítve.
Aztán egyre több gasztroblogon botlottam bele, főleg Gabojsza csodás receptjei adták meg a végső lökést: nekem kucsmagombát kell szereznem. Drága bloggerbarátnőm, Era - akivel forró dróton tartjuk a kispesti és a lőrinci friss piaci infókról a kapcsolatot - szólt, hogy lőrincen van kucsmagomba, így ma reggel felkaptam a villamosra és pár megállóval később már ott álltam dobogó szívvel, hogy ugye lesz ma is??? És lett! De még milyen gyönyörű. Vettem is fél kilót, aminek egy részét - a szebb kalapokkal rendelkezőeket - félretettem tölteni, de a többi gombának egészen más sorsot szántam.
Minap Gabojsza egy fantasztikusan kinéző vega lambredottót készített, amibe pacal helyett kucsmagombát tett. Ez adta az ötletet: én is valamiféle kenyérre rakom. Aztán a többi valahogy jött magától.
Kevés olívaolajon megpirítottam a rozsos-magvas kenyereket, majd vékonyan medvehagyma-pestot kentem rájuk. Erre jött a leheletvékony füstölt sonka darabka és végül a fenséges kucsmagomba fehérboros-vajas mártással. Atyavilág, ennél finomabbat nem is tudom, mikor ettem. Ha tehetitek, próbáljátok ki, mert ez maga a mennyország!

Hozzávalók kb 6 szelet pirítóshoz:
20 dkg kucsmagomba kalapja
1 dl száraz fehérbor
50 ml húsleves alaplé
70 gramm vaj

A gombák szárát óvatosan kicsavartam, majd a kalapokat nagyon alaposan megmostam. Majd a kisebbeket félbe, a nagyobbakat negyedbe vágtam.
40 gramm vajat serpenyőben felhevítettem, ebbe az olvadt, forró vajba öntöttem a gombákat és 1 percig hagytam forrni. Nagyon fontos, hogy a kucsmagombát maximum 10 percig főzzük, különben elveszíti mind az állagát, mind a benne rejlő értékes ásványi anyagokat, olajokat.
1 perc forrás után hozzáadtam a húsleves alaplét és további 1 percig forraltam, majd következett a fehérbor, amivel további 5 percig forraltam, majd elzártam alatta a gázt. Végül a maradék 30 gramm hideg vajat is hozzáadtam és alaposan elkevertem, amitől a mártás jól besűrűsödött.
A fent leírt módon, medvehagymás pirítósra halmoztam és lassan próbáltam kiélvezni minden egyes falatot!

Mini húsgolyós carbonara tagliatelle

Minap készítettem finom, kívül ropogós, belül szaftos, omlós húsgolyókat, mennyei kókuszleves ölelésében és annyira ízlett a húsgolyó, hogy muszáj volt újra elkészítenem, de most valami egészen más ételként végezte. Méghozzá tésztaételként. És csöppet sem bántam meg ezt a párosítást, három nagy kedvenc egyesült itt , kérem szépen. Először is ott volt a húsgolyó, ami nálam mostanában a nr.1. húsgolyó. Aztán persze ott volt a tagliatelle, ami a spagetti mellett fej, fel mellett halad a legkedvesebb tésztáim versenyén. És a carbonara szósz, amit előszeretettel használok, ha kicsit selymesebbé, lágyabbá, tejszínesebbé szeretném varázsolni a tésztaszószt.
Ők együtt pedig legújabb kedvencemmé álltak össze egy este erejéig, bár gyanítom, elég sokszor el kell majd készítenem!

Hozzávalók 4 személyre:
a 25 apró húsgolyóhoz:
500 gramm darált hús (én pulykát vettem)
100 gramm zsemlemorzsa
1 közepes fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
só
bors
tej
olívaolaj

400 gramm tagliatelle tészta

2 evőkanál kockabacon
3 tojás sárgája
1 dl tejszín


1 evőkanál olívaolajon megfuttattam a finomra vágott hagymát és fokhagymát, majd a darált húshoz adtam. Sóztam, borsoztam, majd egy külön tálkában a zsemlemorzsához annyi tejet adtam, hogy tészta állagú masszát kapjak. Ezt is a darált húshoz adtam és nagyon alaposan összegyúrtam, hogy minden hozzávaló jól elegyedjen. Ha jól eltaláljuk a tej arányát a morzsához, akkor nem is kell tojást adni a húsmasszához. A masszából 25 apró golyócskát formáztam.


Majd feltettem egy lábasban vizet forrni, ezalatt a húsgolyókat egy serpenyőben, kevés olajon szépen megpirítottam minden oldalukon és kitettem egy tányérra. Majd ugyanebben a serpenyőben (persze kimostam, eltöröltem a húsgolyók sütése után) zsírjára pirítottam a kockabacont. Közben a tészta is al dente lett, így a bacon mellé visszatettem a húsgolyókat, rászedtem a forró tésztát kevés főzőlével együtt és szépen, alaposan és óvatosan átforgattam a tésztát, hogy mindenhova jusson a baconból és a húsgolyóból. Amikor minden jól elegyedett és átforrósodott, lehúztam a tűzről és hozzáöntöttem az előzőleg kis tálkában összekevert tojássárga és tejszín egyvelegét és addig kevergettem a tésztával együtt, amíg be nem sűrűsödött. Nem szabad visszahúzni a tűzre, mert akkor a tojást összekapja a hő és rántottás tészta lesz a vacsoránk. A szósz besűrűsödéséhez bőven elég a tészta hője.
Ha mindent jól csináltunk, selymes és nagyon finom carbonara szószos, húsgombócos tagliatelle lesz a jutalmunk!
Jó étvágyat hozzá!

Baconos lazacfilé csicsókarösztivel

Minap annyira bejött a burgonyaköntösben sült lazacszelet, hogy úgy gondoltam, ezt bizony muszáj lesz baconnel is kipróbálni. SZerencsére lapult még a mélyhűtőben pár szép lazacfilé és anyósoméktól is megkaptam az utolsó darab csicsókákat, így nem is volt kérdés, a lazac mellé csicsókaröszti jár.
Nagyon gyors és egyszerű étel, ajánlom mindenkinek, ráadásul mind a lazac, mind a csicsóka nagyon egészséges étel. Egyébként csicsókát még mindig lehet piacon kapni, talán még a héten elérhető lesz, úgyhogy nincs kifogás, irány a piac és tessék felkutatni az utolsó csicsókákat!

Hozzávalók
a baconos lazachoz:
4 szelet kb 125 grammos lazacfilé
4-6 szelet vékony baconszalonna-csík
bors

a csicsókarösztihez:
500 gramm csicsóka
1 evőkanál liszt
1 tojás
10 dkg reszelt sajt
só
bors
chili

A lazacfiléket megmostam, majd papírtörlővel leitattam róluk a nedvességet. Borsoztam, majd mindegyiket betekertem baconszalonnába és a hűtőbe tettem pihenni.
Közben a csicsókát a nagylukú reszelőn lereszeltem, hozzáadtam a lisztet, a tojást, a reszelt sajtot, a chilit és a borsot, majd sóztam és alaposan összekevertem. Egy széles serpenyőben 1-2 evőkanál olajat melegítettem, hozzáadtam 50 gramm vajat és amikor a vaj is elolvadt, az egész csicsókás masszát a serpenyőbe kotortam és alaposan szétterítettem, megnyomogattam. Kb 7-8 percig pirítottam az egyik oldalát, majd egy tányért fektettem a tetejére, ráfordítottam a félig sült rösztit és óvatosan a még meg nem sült felével visszacsúsztattam a serpenyőbe. (azaz megforgattam)
Ezalatt egy másik serpenyőt szárazon (azaz olaj vagy bármilyen más zsiradék hozzáadása nélkül) felhevítettem és amíg a röszti másik fele sült, a baconos lazacfilék mindkét oldalát 3-3 percig pirítottam. A baconból elég zsiradék fog kisülni ahhoz, hogy kellően megpirulhasson. Mire a lazac elkészült, a röszti is ropogósra sült, így egyszerre tálalhattam őket!
Jó étvágyat hozzá!

Parker House Hotel Boston zsemle

Ismét részt veszek egy játékban, Blogkóstoló a neve, ez már a 8. forduló. Néha-néha jelentkezem rá, ilyenkor egy adott gasztroblogger konyhájáról kell főzni valami finomat. Ezúttal TücsökBogár blogját kaptam, aminek nagyon örültem, mert már jópár dolgot készítettem tőle, és eddig mindig minden nagyon finom volt.
Kedvenceim tőle a  csokoládés pöffeteg , el sem tudom mondani, már hányszor kellett megcsinálnom. De a párizsi krémje is legendás, én mindig ezt készítem, ha erre a krémre van szükségem egy sütihez. És persze a Rigó Jancsiját is elkészítettem, egyszerűen mennyei!
Most pedig egy zsemlére esett a választásom, ami inkább kifli alakú, puha, foszlós, isteni! Főleg házi baracklekvárral, hmmm!
Én már háromszor is megsütöttem a családnak, nagyon egyszerű, hamar megvan (persze a kelesztést leszámítva, de azalatt annyi mindent lehet csinálni:-) és "sajnos" nagyon hamar  el is fogy!
És ami nagy előnye: még másnap is puha és finom!

Hozzávalók:
550 gramm liszt
2 evőkanál cukor
25 gramm élesztő
3,5 dl tej
2 db tojás
50 gramm vaj
2 teáskanál só

a kenéshez:
30 gramm olvasztott vaj

A lisztet egy tálba mértem, majd a közepébe az öklömmel gödröt mélyesztettem és beleöntöttem a langyos tejet. Ebbe kevertem a cukrot, majd beletördeltem az élesztőt és 15 percig hagytam felfutni.
Majd beletettem a tojást, a puha vajat és a sót és mindent alaposan összekevertem és kidagasztottam.

Ezután másfél órán át hagytam kelni meleg helyen, majd újra átgyúrtam és 40*40 centis lappá nyújtottam. Megfeleztem, majd mindkét felét 8-8 egyenlő téglalapra vágtam és megkentem az olvasztott vajjal. Mindegyik téglalapot a hosszabb oldalánál félbe hajtottam és szépen egymás mellé tettem egy sütőlapra. (TücsökBogár oldalán van róla fázisfotó is) Újabb 30 perc kelesztés után megkentem a tetejét a maradék olvasztott vajjal és 220 fokos sütőben 10 perc alatt megsütöttem.
Kívül ropogós, belül puha, foszlós kifli volt a jutalmam.

Epres túrókrém torta

Megjelentek az első eprek, és én teljesen rákattantam. Még nem magyar, de már végre eperíze van és gyönyörű. Muszáj volt mellé egy tortát csinálni, mert az epernek tavasszal bizony jár egy kis túró, meg tejszín és együtt egy csodás epres túrótortában egyesülhetnek.
Az egészet fél óra alatt össze lehet dobni, utána kb 1 órát húl és már szeletelhetjük is. Igazán könnyű, tavaszi édesség, vendégvárónak egyenesen tökéletes. És hogy mi az alkalom. Hmmmm, "...mert megérdemlem!" :-D

Hozzávalók:
az alaphoz:
100 g vaj
250 g darált keksz

a túrókrémhez:
fél kiló túró
500 ml habtejszín
6 evőkanál porcukor
1 teáskanál vaníliakivonat
12 szem közepes eper


a díszítéshez:
16 szem eper
150 gramm étcsokoládé


Először a torta alapját, "tésztáját" készítettem el. A vajat megolvasztottam, majd hozzáadtam a darált  kekszet és egy villa segítségével alaposan összekevertem. Majd elővettem egy 26 centis tortaformát és a kekszet belenyomkodtam jó alaposan, masszívan. Segítségül egy pohár egyenes alját hívtam, amivel csodásan el lehet egyengetni a keksztésztát úgy, hogy a tortaforma oldalát nem kell levenni.
Ment a hűtőbe hűlni és összeállni, amíg a krémet elkészítettem.

A krémhez először a behűtött habtejszínt félkeményre vertem, majd hozzáadtam a porcukrot, a vaníliakivonatot és tovább vertem habverővel, amíg teljesen kemény habot nem kaptam. Majd egy fakanál segítségével apránként beleforgattam a túrót is úgy, hogy miközben a felvert habbal teli tálba szórtam a túrót, közben az ujjaimmal alaposan szétmorzsoltam.
Ezután 12 szem epret apró kockákra vágtam és nagyon óvatosan a túrókrémbe forgattam. Majd elővettem a tortaformát, a kekszalapra szedtem a túrókrémet, és egy kanállal szépen elsimítgattam.

Ment vissza megint a hűtőbe, hogy kicsit dermedjen a krém.
Ezalatt a csokoládét vízgőz felett felolvasztottam és a hűtőből kivett torta tetejére csorgattam. Ismét kanállal simítgattam el a folyós csokoládét, vigyázva, hogy a dermedő csoki nem kapja fel a túrót.
Végül félbe vágott eprekkel díszítettem.

Vargányás bulgur-rizottó

Ma valami nagyon gyorsat szerettem volna összedobni ebédre, de nem akartam sem a megszokott tejfölös tésztát (ez a gyerekeknél mindig nyerő), sem a szintén gyors rizottót (mivel az éppen 2 napja volt). De hiába kérdeztem kisebbikemet, ő csak azt mondta, "Anya, rizottót kérek!"
Szokás szerint kinyitottam a kamrát és szétnéztem. Az orrom előtt virított a bulgur, és már be is ugrott: bulgur-rizottó lesz. A bulgur tulajdonképpen búzatöret, azaz a hántolt búzaszemeket megpárolják, kiszárítják, majd tetszőleges nagyságúra összetörik. Van egészen finomra tört bulgur és majdnem egész szemű is. Kétszer annyi vízben kell megfőzni, mint a bulgur mennyisége (azaz 1 csésze bulgurhoz 2 csésze víz dukál). Ezzel a módszerrel amolyan "al dente" állagúra párolhatjuk a búzatöretet. Személy szerint én ezt imádom nagyon. Ha valaki mégis a puhább változatot szeretné, csak kicsivel több vizet kell hozzáadni.
A bulgur-rizottó pedig ugyanúgy készül, mint a sima rizottó, csak kevesebb kevergetéssel, így lényegesen lerövidül az elkészítési idő.

Hozzávalók:
2,5 dl bulgur (2és fél decis a bögrém, ezt szoktam teleönteni bulgurral)
5 dl húsleves alaplé
1 kis fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanál szárított vargányapehely
1 evőkanál vaj
1 evőkanál reszelt parmezán

Kevés olajon megfonnyasztottam a kockára vágott hagymát és fokhagymát, majd hozzáöntöttem a bulgurt és az alaplét, megszórtam a vargányapehellyel, alaposan elkevertem és fedővel letakarva, alaplángon kb 12 percig főztem. Akkor kész, ha az összes alaplét beszívja magába. Ekkor lezártam alatta a lángot, hozzáadtam a vajat és a parmezánt, összekevertem és hagytam még kb 5 percig fedő alatt puhulni.

Ennyi és nem több. Ugye, milyen egyszerű? És még milyen finom. Vargányapehely helyett használhatunk apróra vágott zöldségeket, csiperkét, amit közvetlenül a hagyma párolása után adjunk az ételhez, kicsit pirítsuk meg, amjd ezután jöhet a bulgur és az alaplé.
Kísérletezzetek kedvetek szerint, éppen olyan jól variálható, mint a rizottó!

Csokoládéhab eperrel

Tegnap este, vacsora után annyira megkívántam valamit. Az asztalon ott virított az eper, mégsem akartam csak úgy behabzsolni. És akkor beugrott, milyen jó lenne egy full étcsokoládés habbal. Gyorsan körbenéztem, volt itthon minden hozzá, így meg is csináltam.
Az elkészítése kb 5 perc volt, utána vártam a hűlésre fél órát és a fiúkkal befaltuk kb 10 másodperc alatt.
Cukrot szinte nem is adtam hozzá, szóval igazi keserűcsokis élmény! Ha szeretnétek édesebben, növeljétek a cukor adagot, de szerintem ez a kesernyés-savanykás ízhatás tökéletesen megfelel a szombat esti vacsora lezárásaként.

Hozzávalók 4 szuflétálkához:
90 gramm nagyon jó minőségű étcsokoládé (én 74 %-osat használtam)
40 ml tejszín
1 teáskanál porcukor
csipet só
1 tojás sárgája
2 tojás fehérje
8 nagyobb szem eper

Mivel nyers tojást használunk, ezért legyen nagyon friss a tojás!

Először is szétválasztottam a tojásokat és felhasználásig félretettem.
Majd vízgőz felett egy nagyobb edényben megolvasztottam a csokoládét, vigyáztam, hogy ne legyen túl forró. A tejszínt felforraltam és az olvadt csokoládéhoz kevertem egy kézi habverővel, ezután hozzáadtam a tojás sárgáját és csomómentesre kevertem. Ezután a csokikrémet hagytam kihűlni. Ezalatt a tojásfehérjéket egy csipet sóval elkezdtem habbá verni, amikor félig kemény volt, hozzáadtam a teáskanál porcukrot (aki édesebben szeretné, itt tegyen bele többet) és egészen keményre vertem. Majd a hab harmadát kézi habverővel a már langyos csokikrémbe kevertem, itt még nem baj, ha összetörik a hab. Ezután jött az óvatos munka, a maradék hab felét nagyon óvatos mozdulatokkal beleforgattam a már kicsit fellazított csokikrémbe, majd, amikor félig elkeveredett, a hab másik felét is beleforgattam. Vigyáztam, hogy az egész jó habos maradjon.

Szuflétálkák aljába kockákra vágott epret halmoztam (mindegyik tálkába 1-1 epret vágtam össze), erre osztottam el a csokoládéhabot, majd mindegyik tálkát a hűtőbe tettem kb fél órára.
Tálaláskor mindegyik csokoládéhab tetejére negyedbe vágott epreket halmoztam, így fogyasztottuk ezt a csodás desszertet!

Házi tojáslikőr

Nagy szerencse, hogy a gasztrobloggerek közt elindult egy játék: mindenki elmeséli képekkel, receptekkel,hogy mi is kerül húsvétkor náluk az asztalra. Kizárólag ennek köszönhetem az ötletet, hogy tojáslikőrt készítsek. Minek is készítenék, amikor a hűtőmben lapul a jó sűrű Advocaat?!
Nos, Barbi (a Barbi konyhája blog írója) keresztülhúzta a húsvéti terveimet és a fonott kalács, rahátos kalács, répatorta és sárga túró mellé még beszuszakoltam ezt a húsvéti itókát.
Barbi receptjét használtam, nem változtattam semmin és jól tettem, mert egy selymes, éppen jó sűrűségű, finoman alkoholos finomságot kaptam, és most már biztosan ezzel fogunk koccintani az ünnepi asztalnál. (aztán persze majd előkerülhet a jó öreg házipálinka is)

Hozzávalók:
3 dl tej
2 csomag vaníliás cukor
2,5 dl tejszín
6 tojás sárgája
25 dkg cukor
2 dl vodka

A tejet a vaníliás cukorral felforraltam, majd lehúztam a tűzről. Egy tálkában a tojások sárgáját a cukorral és a tejszínnel alaposan elkevertem, majd lassan a forró tejhez csorgattam folyamatos keverés mellett.
Ezután az egészet visszahúztam a tűzre, és a legalacsonyabb lángon, folyamatos kevergetés mellett főztem még kb 6-7 percig, amíg kicsit be nem sűrűsödött (akár a madártejnél).
Ezután hagytam kihűlni, majd átszűrtem, hogy véletlenül se maradjanak benne darabkák és hozzáadtam a vodkát. Alaposan elkevertem és már át is öntöttem üvegekbe.
Nekem kb 8,5 dl tojáslikőröm lett, persze pár kortyocska eltűnt készítéskor, hiszen muszáj kóstolni! :-)
A végeredmény pedig életem egyik legfinomabb tojáslikőrje! Ment is a hűtőbe, ahol a hőkezelés és az alkoholtartalom miatt pár hétig eláll, de nálunk szeritem a húsvét hétfőt sem éri meg :-)

Barbi, ezer köszönet érte!

Rahátos kalács

Múltkor - Nyammm-nak hála - csodás foszlós kalácsot sütöttem. Nem tudtam, mivel lehetne még fokozni, amikor is elérkezett a gasztrobloggerek találkozója és KisIldi meglepett minket egy-egy csomag raháttal, egyenesen Romániából. Találkoztam már ezzel az édességgel, még törökországi nyaralásaim során (keményítőből és cukorból készített, ragacsos édesség), de nekem túlságosan édes volt, így nem is nagyon erőltettem az itthoni felkutatását. Igen ám, de Ildi fantasztikus rahátos kekszet és rahátos kalácsot készített belőle, innen jött az ötlet,hogy a múltkori finom kalácsomba csempészek pár darabkát. Most még óvatos voltam, de legközelebb dupla adag rahátot fogok beletenni. Egyetlen baja van ennek a péksüteménynek: annyira ízlett a gyerekeknek, hogy alig bírtam megmenteni 1-2 szeletet a munkából hazatérő apának.
(Még jó, hogy holnap ismét kalácsot sütök... :-)

Hozzávalók (kb 300 grammos kalácshoz):
170 g liszt
150 g porcukor
17 g vaj
1 kisebb tojás sárgája
10 g élesztő
csipet só
85 ml langyos tej
1/2 vaníliarúd kikapart belseje
ízlés szerint rahát (én 3 nagy kocka rahátot tettem bele, apróra felvágva (közismert nevén turkish delight)

A langyos tejbe belekevertem a porcukrot, majd belemorzsoltam az élesztőt. Amíg elkezdett felfutni, addig egy keverőtálba kimértem a lisztet, a vajat, a tojássárgáját, a sót, majd belekapartam a vanília belsejét. Ezután hozzáöntöttem a cukros-élesztős tejet is és tésztakeverővel kb 10 percen át kevertem 2-es fokozaton. Ezalatt a tésztám hihetetlenül sima és lágy lett, kivéve a keverőtálból már csak kicsit átgyúrtam, majd konyharuhával letakarva 20 percen át hagytam meleg helyen állni és kelni. 20 perc leteltével kicsit újra átgyúrtam a tésztát (minél több levegőt juttatunk bele, az élesztő annál jobban tud dolgozni), majd újabb 20 percet pihentettem a konyharuha alatt.

Majd kinyújtottam vékony téglalappá és az apró kockákra vágott rahátot egyenletesen rászórtam. Ezután félbe, majd újból félbe hajtottam a tésztát és hagytam még 10 percig pihenni.

10 perc leteltével 4 egyenlő kis gombócra osztottam a tésztát és mindegyik gombócot kb 20 centi hosszú szállá nyújtottam, figyelve arra, hogy mindegyik szál a végei felé vékonyodjon.Majd a 4 szál egyik végét összetapasztottam és a 6-os fonáshoz hasonlóan szépen összefontam őket. Figyeljünk oda, hogy se túl szoros, se túl laza ne legyen a fonás.

Az összefont kalácsot aztán megkentem 1 tojás felvert keverékével és 20 percen át pihentettem meleg helyen. Majd újra megkentem a tojással és 15 percig megint pihentettem, és hagytam, hogy rászáradjon a tojás. (A kalácsot az első megkenéstől számítva 35 percnél tovább ne kelesszük!)
Eközben a sütőt előmelegítettem 190 fokra és a kalácsot 18 perc alatt megsütöttem.
Mivel a sütés igencsak sütőfüggő is, így javaslom, hogy a 15. perctől mindenki figyelje a kalácsot.

Sárga túró

Pár hónapja, amikor barátnőm mesélt először erről a húsvéti ételről, még azt sem tudtam, miféle finomság ez. Aztán, ahogy közeledett a húsvét, a gasztrobloggerek sorban húzták elő a tarsolyukból a sárga túró receptjét, így most én sem a spanyol viaszt hozom elétek, csak egy - mára már igen ismert és népszerű - húsvéti sonkakísérőt.
A sárga túró a tej és a nyers tojás összefőzött keveréke, amikor is a tojás - magába szívva a tejet - kiengedi magából a savót, így túrós állagot vesz fel, amit egy gézbe (vagy az én esetemben textilpelusba) csavarva és alaposan lecsepegtetve, a végén amolyan házisajt-féle állagú ételt kapunk.
A sárga túró Szabolcs megyéből származik, de ma már szerintem mindenhol készítik, ki így, ki úgy. És hogy ez mit is takar? Az eredeti recept szerint a túró édes. Na, nem olyan nagyon, hiszen húsvétkor sonka
mellé kínáljuk és a cél az, hogy a sonka sósságát kicsit kiegyenlítsük, így elég bele kevéske édesítő, de persze ez ízlés kérdése. Az édesbe ezen kívül lehet reszelni citromhéjat, lehet csepegtetni pár csepp citromlevet, szórhatunk bele vaníliamagokat vagy vaníliás cukrot is, és finom mazsolát is.
És van a sós vált
ozat, amibe szinte csak egy csipet cukor kell és kb 2 csipet só. Ezt is lehet magában is készíteni, de van, aki medvehagymát szór bele, vékony csíkokra vágva, de olvastam már újhagymásról és fokhagymásról is.

Én most az eredeti, édes változatnál maradok, persze az éppen-édesnél. Higgyétek el, húsvét hétfőn egy szelet sonkával és foszlós kaláccsal fogyasztva tényleg igazi ünnepivé változtathatjátok a reggelit!
(a receptet Maja barátnőmtől kaptam, náluk gyerekkora óta kerül a húsvéti asztalra sárga túró)

Ja, igen, és aki bizonytalan, az tegyen úgy, mint én: először készítsd el az 1 dl tej+1tojás+negyed teáskanál cukor+félcsipet só+pár pötty kikapart vaníliamagból álló kísérleti sárga túrót és ha megnyeri a tetszésedet, akkor mehet nagyban!

Hozzávalók:
1 liter tej
10 tojás
1-2 evőkanál cukor (ízlés szerint, én maradok az 1 evőkanálnál)
csipet só
reszelt citromhéj
1 vaníliarúd kikapart magja / 1 csomag vaníliás cukor
(esetleg pár csepp citromlé)

A tejet felforraltam, közben egy másik tálban felvertem a tojásokat, hozzáadtam a sót, cukrot, vaníliát, citromhéjat és laza mozdulatokkal összekevertem. Aki szép sárga, egységes túrót szeretne, az verje sokáig és habosra, de aki szeretné, hogy legyenek benne fehér darabkák is (nekem így jobban tetszik), az csak lazán keverje össze, nem kell, hogy a fehérje és a sárgája teljesen elegyedjen!

Majd a már felforrt tej alatt a legalacsonyabbra vettem a lángot és a tojásos keveréket óvatosan, folyamatos keverés mellett hozzácsorgattam. Ezután kb 7-8 percen át főztem, miközben egy villával kavargattam. Ez azért is fontos, mert a savó könnyebben ki fog csapódni, amikor a tojásos keverék felszívja a tejet. Amikor már a massza elég masszív lett és a savót is láttam mellette lötyögni, lezártam a gázt és a forró masszát egy textilpelusba öntöttem egy tál felett. Majd összefogtam a textilt és elkezdtem óvatosan csavarni. Az óvatosságom egyrészt annak szólt, hogy a túró tűzforró, másrészt nem szabad túltekerni, mert - akárcsak a házi sajt készítésekor - nem a kezem erejétől kell a savónak távoznia, hanem a felakasztott massza a saját súlyától - és persze kis nyomástól - csöpögteti ki magából a savót. Ha túltekerjük a kis golyóbisunkat, előfordulhat, hogy a teteje morzsalékos lesz, így viszont kb másfél óra lecsepegtetés után szépen összeáll és a szeletelésnél is egyenletes lesz az állaga.

Szóval a textilben lapuló sárga túrót enyhén megcsavartam, majd a tetejét lekötöttem és felakasztottam, alá persze tálat helyeztem, hogy a savónak legyen hova csepegnie.
Kb másfél óra múlva leszedtem és a hűtőbe tettem.

Persze nem bírtam ki, hogy fel ne vágjam és mit is mondhatnék: ez valami isteni! Volt itthon pár szelet sonkám, együtt haraptam bele a különleges húsvéti csemegébe és hmmmmm,  ezt bizony nem tudom elmondani: ki kell próbálni!

Nem tudom, nálunk hány órát fog megérni - napokban nem is gondolkodom, olyan finom - de 3-4 napig biztosan eláll. Kérdés, hogy vajon kinél ?! :-)

Forró vaníliás fehércsokoládé karamellizált pillecukorral

Napok óta esik a hó....megint. Én meg itt gubbasztok a nappaliban, a finom meleg lakásban, mégis jól esne valami forró ital. Mondjuk egy forró csoki. De most nem a sötét, étcsokoládés ízre vágyom, hiszen nemsokára itt a húsvét, inkább valami világosabb, fényt sejtető, tavaszi napsütést előcsalogató vidám forró csokoládéra.
Legyen fehércsokoládéból, és legyen benne pár vidám, fekete szemcse egy illatos vaníliarúdból. És persze jöhet az elmaradhatatlan pillecukor, de most én is megsütöm, mint az amerikaiak. Így teljes a kép, ezen a szép, tavaszi hóeséses délutánon!

Hozzávalók:
2 dl tej
1 dl tejszín
120 gramm fehércsokoládé
fél vanília kikapart magjai
pillecukor

A tejet és a tejszínt beleöntöttem egy kis lábosba és egészen forróra hevítettem. Majd a tűzforró tejbe beletördeltem a fehércsokoládét és belekapartam a vaníliamagocskákat, hagytam kb fél percig pihenni, olvadozni, majd kézi habverő segítségével alaposan elkevertem, amíg minden kis darab csokoládé el nem olvadt benne.
Közben, egy bambuszrúdra húztam egy pillecukrot és a tűzhely lángja felett minden oldalát megpirítottam, vagyis hagytam megkaramellizálódni. (óvatosan, mert ha a tűzhöz közel tartjuk, nagyon könnyen megéghet!)

Ezután egy szép pohárba töltöttem a forró csokit, és belemártogattam a pillecukrot, majd az ablakból a hóesést figyelve elkortyolgattam az én tavaszváró forró csokimat!
(ínyencek kevés tojáslikőrt is belekeverhetnek, igazi húsvéti forró alkoholos ital az eredmény)

Mandarinos muffin étcsokoládé darabkákkal

Mit tegyen az ember lánya, ha rettenetesen savanyú mandarint vesz, mert kívülről olyan szép? Hmmm, süssön belőle finomat. Nekem sikerült 2 kiló mandarint vennem, úgyhogy akadt alapanyag bőven. Elsőnek úgy gondoltam, valami jó kis citrusos süti kéne és mivel a répás muffinjaim osztatlan sikert arattak, már döntöttem is: a mandarin egy része muffinban végzi. (egy másik részéből nemsokára mandarinos máglyarakást készítek, de erről talán holnap)

Szóval vettem egy alapreceptet, kicsit átvariáltam és már kész is volt a tészta. Íme a recept, aki szereti a savanykás sütiket, annak ez nagyon be fog jönni!

Hozzávalók:
35 dkg liszt
15 dkg cukor
5 dkg apróra vágott étcsokoládé (én 60 %-osat használtam)
1 csomag vaníliás cukor
fél csomag sütőpor
csipetnyi fahéj
csipet só
0,5 dl tej
2 dl mandarinlé (nekem ez 4 mandarin kifacsart levéből jött össze)
1 citrom leve
1 tojás
fél citrom reszelt héja
fél mandarin reszelt héja

A száraz hozzávalókat (azaz a lisztet, sütőport,cukrot, vaníliás cukrot, fahéjat, sót, étcsokoládét) alaposan összekevertem, majd hozzáadtam a tojást, a tejet. Ráfacsartam az 1 citrom levét, beleöntöttem a mandarinlét, majd ráreszeltem a mandarin- és citromhéjat (ami vagy kezeletlen, vagy nagyon alaposan, kefével dörzsölt és megmosott citromé és mandariné), majd egynemű masszává kevertem. Akkor jó az állaga, ha kicsit nyúlós, amolyan nokedlitészta jellegű.
Na, ekkor kibéleltem a muffinsütő formámat papírkapszlikkal, mindegyikbe szedtem a tésztából kb a kapszli háromnegyedéig és 180 fokos sütőben 20 perc alatt készre sütöttem.

A muffinokhoz - a még citrusosabb hatás érdekében - készítettem mandarinszószt, azaz 4 evőkanál cukrot 1 evőkanál vajon hagytam karamellizálódni, majd ráfacsartam 1 mandarin levét és addig kevergettem, amíg sűrű szósszá nem vált.
Ezzel a finom mandarin-mártással locsolgattam a muffinokat.

Jó étvágyat hozzá!

GBT, azaz gasztroblogger találkozó Nagykovácsiban

Fél 12-kor csörgött a telefonom. Era, a Sütök-Főzök bloggere szólt, hogy már csak pár perc és itt van értem kocsival. Férjuram kezembe nyomta a két tálca finomságot, és elindultam a parkolóba. Nemsokára feltűnt a "földszínű zöld" fémjelzésű Punto, benne Era és szakács párja, Pisti. Irány  Keleti, az Édességrajongók nagyasszonyáért, Rubin Gabyért. Percre pontosan érkeztünk, vörös haj megvan, csinos lány megvan, földzöld kocsiba beül és irány Nagykovácsi. Útközben persze ment a csicsergés, szegény Pisti megbánta, hogy bevállalta a sofőrködést. Vajon mi lehet rosszabb három nő csicsergésénél? Hát három gasztroblogger nő csicsergése, szakács füllel hallgatva!

Fél 1-kor elhaladtunk a Rézangyal Pálinkaház előtt, majd Era kapcsolt, hogy itt lesz a Villa Neo, így fordultunk és irány vissza.
Óvatosan lépkedtünk a befelé vezető úton, majd bent egy nagymosolyú, kedves hölgy, ez bizony Györgyi, alias Janka, a Csak, mert szeretem blog írója. Szegényem szabadkozott, hogy ne puszilgassuk, mert fája  torka, de kit érdekel, ha végre találkozunk:-)
Férjével fantasztikusan hangulatos éttermet visznek, ami nyáron igazi romantikus paradicsom lehet! Gabyval, a többiek érkezéséig ki is mentünk fotózni, muszáj lesz nyáron visszatérni.
Majd visszatérve az étterembe, mindenki szorgosan kipakolta a finomságát: Gaby kókuszimádatához hűen isteni kókuszdió süteménnyel készült (még kérek, mééég), Era illatos finomságos ibolyás-citromos korongokat hozott (receptet, plíííz!), Györgyi krumplis pogácsát sütött (saját bevallása szerint rusztikusan), majd előrukkolt a különlegességgel, a répatatárral. Ezt húsvétkor muszáj lesz megcsinálnom, az íze, mint a tatár bifszteké, de az alapja répa. Csorgó nyállal álltunk és vártuk, hogy megérkezzenek a többiek és végre kóstolhassunk.

Rubin Gaby kókuszdió sütije

Sass Era citromos-ibolyás korongjai

Györgyi - alias Kovács Janka - répatatárja

Aztán Hedonista barátunk telefonált, aki ugyan állítása szerint csak műkedvelő, ezt az állítását a délután folyamán többen is megkérdőjeleztük. Szóval Péter is befutott az ő Sárájával és hatalmas kosarakkal, hűtőládákkal: 50 emberre készültek ők. Volt itt kékrák, tigrisrák, húsgolyó gőzölve és kisütve, hozzá 3 féle mártogatóssal. De ne gondoljon senki egyszerű mártogatósra, Péter ezt sem bírta a véletlenre: volt itt csodás málnaecetes-korianderes, mogyorós-kókusztejes és zöldteás-citromos finomság is, mindegyik remekül passzolt a húsgolyókhoz, amikbe Péter "vicces" édeslevelet csempészett.

Hedonista pandanos coco cotta

Hedonista húsgolyók

Hedonista mártogatósok

Hedonista "furanövények"

Hedonista kékrák

Hedonista tigrisrák

Persze nem felejtett el különlegesebbnél különlegesebb fűszer- és nemfűszer növényeket is hozni, mutatni, kóstoltatni, ajándékozni.
És természetesen nem maradhatott el az édesség sem: coco cottát készített pandan levéllel, azaz panna cotta helyett kókusztejes cottát alkotott, aminek zöld színét a pandanlevél adta. És ami még feldobta, az a tetején csücsülő karamell volt, hmmm,isteni!

Majd befutott KisIldi, amolyan kisildis imádnivaló belépővel. Azonnal szorgosan pakolászta a csodás lekvárjait: volt itt chilizselé (még egyszer köszönöm, párom üzeni, hogy istennő vagy!), gyümölcsös zakuszka (amit szinte minden jelen lévő meg akar majd csinálni) és diós padlizsánlekvár, ami édes és mennyei volt. Persze Ildi hozott magyarázkodós brióst is, ami azért lett magyarázkodós, mert nem a saját kemencéjében készült, így szerinte nem olyan jó, szerintünk meg csak simán isteni és fantasztikus volt. Még jó, hogy ő máshol is így tud sütni:-) És akkor még pakolt és pakolt, merthogy hozott halvát és lokum rahatot, csak úgy, ajándékba, aki kapja marja alapon. Mi meg csak álltunk ott, teljesen elalélva, hogy még mi vár ránk :-)

KisIldi briósa

KisIldi csoda lekvárjai és kencéi

Alig tudtunk felocsúdni, már be is lépett Dina, a "csak egy kis egyszerű" répatortájával, amin "csak pár egyszerű" marcipános töltött répa hevert. Mindenki őrült kattintgatásba kezdett, fényképhegyek, gasztrobloggerek vagyunk, vagy mi?! :-) És végre megkóstolhattuk Dina saját készítésű marcipánját is, be kell valljam, nagyon finom, nagyon jól formázható és persze ég és föld a bolti és a Dina-féle marcipán! De ez nem is volt kérdés:-)

Dina répatortája

És ezt még lehetett fokozni: befutott Praliné Paradicsom és Nyammm, azaz Zsuzsi és Zsófi és csak úgy ontották a finomságokat.
Én már csak pislogni mertem, és rengeteget nyelni és imádkozni: kezdjünk már kóóóóstolni!!!
Zsuzsi csodás bonbonjai felülmúlhatatlanok voltak, próbálom felidézni, elnézést, ha valamelyik nem szerepel a felsorolásban: volt itt konyakmeggyes, málnakrémes, epres-rozmaringos, narancsos-chilis, zserbon, és hozott Zsuzsi raffaellot és ferrero rochet is. Na, és persze a nagy kíváncsiságom tárgyát: karamellizált fehér csoki táblácskát, lehelletnyi tibeti sóval meghintve. Hmmmm, még a Földön vagyok, emberek? Vagy meghaltam a sok nyeldekléstől és a Mennyország kapuján leskelődöm?

Praliné Zsuzsi karamellizált csokoládé táblácskái

...és Zsuzsi bonbonjai :-)

Éééés ezzel még mindig nem volt vége. Nyammm megadta a végső döfést olvadós csokitortájával (atyaúristen, ezt minden nap akarom!!!), és előző napi tanfolyamon készített, csodás díszítésű muffinjaival.

Nyammm muffinjai

Nyammm csodás csokitortája

Befutott a Saját levében blog írója is, hú az a fetás tésztakosárka és a baconos csavart tészta annyira finom volt, hogy még mindig a számban érzem az ízét. Persze szabadkozott ő is, hoyg ez csak egy kis semmiség, meg egyszerű, meg nem is nagy dolog, de higgyétek el, minden nagyon finom volt!

"Saját levében" töltött kosárkái

"Saját levében" baconos csavartjai

És jött még két ismert név:Pixie Pie és Colors in the Kitchen blogíró hölgyek is fantasztikus süteményekkel készültek.

Pixie Pie muffinjai

Pixie zseniális, 80 %-os étcsokoládés-macaronos tetejű minimuffinja versenyzett szintén saját készítésű, mogyoróvajas-krémmel díszített minimuffinjával. Colors in the Kitchen annyira csokis , annyira finom kekszet készített, hogy ha nem készítem el hamarosan én is, férjúr fejemet veszi, szóval köszi :-)

Colors is the kitchen mennyei csokis keksze

Ezzel teljessé vált a létszám, ezután vad kóstolgatás, mély nyammogás, hümmögés, csodálkozó-álmélkodó "óóóó", és ájuldozó "húúú" töltötte be a termet.
Majd, pocakunkat megtöltve végre igazi, "mintha ezer éve ismernénk egymást" beszélgetés vette kezdetét.
Fantasztikus találkozó volt, aminek pont az adta meg a meghitt és baráti hangulatát, hogy nem voltunk sokan!
Remélem egyre gyakrabban csinálunk ilyen összejöveteleket, mert ez bizony nem csak egy gasztroblogger, hanem sokkal inkább baráti és szórakoztató (természetesen gasztro)találkozó volt!

Köszönöm Nektek, kedves Barátaim!

( És hogy én mit vittem? Fügés kekszet és paradicsomos-olívás csigát :-)