Moszkauer

Drága Dina barátnőm követte el a merényletet azzal, hogy közzétette a blogján ezt a  receptet. Már 2 éve kinéztem egy szakácskönyvben, de mindig tolódott a dolog. Most viszont annyira belelkesedtem, hogy Dina receptjének a kétszeresét készítettem el, mivel a moszkauer jól záródó dobozban hetekig is eláll. Így karácsonyra ez már ki is van pipálva. Most már csak jól el kell rejtenem a család elől, mert mennyei. Köszönöm Dina :-)

Hozzávalók kb 20 darabhoz:

1 dl tejszín

50 gramm vaj

70 gramm barna cukor

100 gramm durvára tört dió

50 gramm apróra vágott kandírozott narancshéj(Dina tanácsa szerint a száraz darabokat érdemes beáztatni kicsit, hogy puha legyen)

30 gramm liszt

nagy csipet fahéj

az aljára:

10 dkg étcsokoládé

A tejszínt, a cukrot és a vajat egy lábasba tettem és alacsony lángon megmelegítettem folyamatos kevergetés mellett, de nem hagytam, hogy felforrjon. Ha néha már kezdene bugyogni a széle, gyorsan húzzuk le a tűzről, mert csak forrónak kell lennie és el kell benne olvadni az összes cukornak.

Amikor a cukor felolvadt, beleöntöttem a durvára tört diót (én mozsárban törtem meg), az apróra vágott kandírozott narancshéjat , a lisztet és a fahéjat, majd jó alaposan elkevertem. Egy puha masszát kaptam, amiből sütőpapírral borított tepsire, egymástól kb 5 centi távolságra diónyi halmokat tettem, amiket a kanállal kicsit szétnyomkodtam kb kör alakúra és vékonyra.

Majd 200 fokra előmelegített sütőben szép aranybarnára sütöttem pár perc alatt. Nagyon figyeljünk, mert hamar megég, tényleg csak pár percig süssük és folyamatosan figyeljük!

Amikor kivettem a sütőből, még puha volt, óvatosan lehúztam a sütőlemezről a sütőpapírral együtt a moszkauereket és hagytam kihűlni. A hűlés alatt szépen meg is merevedtek, így a mikróban megolvasztott étcsokoládéval egy ecset segítségével könnyedén meg tudtam kenni a hátukat. Pár percre a hűtőbe tettem dermedni, majd jól záródó dobozban mentek is a kamrába.