Ősszel Sárazsadányban "nyaraltunk", szokásos horgászparadicsomunkban. Imádom a helyet, mivel a horgászház kb 30 méterre van a Bodrogtól, mindösszesen egy kerítés és rövidke erdő tisztással választ el minket a horgászat élményétől. A házat amúgy is erdő veszi körül, a falu feljebb van, így a béke és nyugalom szigete ez!
Ilyenkor 10 napig megszűnik a TV, az internet, a rádió, (nekem még a telefon is), azaz minden! Csak a család, a víz, a halak, a bográcsozás és a hihetetlen nyugalom, ami körülvesz minket!
Ebben az álomban szoktunk mi horgászni lelkesen és bizony eddig mindig nagyon szép eredménnyel. Ezen a kései nyaraláson (majdnem azt írtam, hogy idén, de hiszen ez már a múlt év), sikerült kifognom egy elég méretes domolykót. Még sosem fogtam ilyen halat. Párom is csak annyit tudott róla, hogy a pontyfélékhez tartozik, de fogalmunk sem volt, hogy szálkás -e (mármint jobban, vagy kevésbé, mint a ponty), milyen az íze, hogyan kell a legjobban kihozni az ízét. Leginkább attól féltem, hogy a nem megfelelő elkészítéssel esetleg kiszárítom a húsát és egy száraz halat kell nyelnünk sok majonézzel, hogy élvezhető legyen.
Nos, nem így lett! A domolykót lefagyasztottuk és a tegnapi napig bizony a mélyhűtőben fagyoskodott szegény.
Utána néztem a neten, összesen egyetlen receptet találtam domolykóra, az is parázs fölötti sütést ajánl, vagy alufóliában parázs közé rakást.
Mivel a panelban ez elég körülményes, gondoltam, a grillserpenyőmben jól megsütöm, abból baj nem lehet. És , hogy ne száradhasson ki még véletlenül sem, egy kis szalonnát sütöttem alá. Nem ártottam vele, az biztos, az én Férjuram még 1 óra múlva is azt szajkózta, hogy "Ez mennyire finom volt!" , meg hogy "Legközelebb is foghatnál domolykót!" - mintha ez rajtam múlna :-)))
Az már csak hab volt a tortán, hogy a hasában rengeteg ikra lapult, amit szintén kisütöttem!
Hozzávalók:
1 szép, méretes domolykó (az enyém kb 30 centis volt)
1 csík zsírszalonna (az enyémben volt kevés hús is)
só
fokhagyma ízlés szerint (én 3 gerezdet használtam)
citrom
2 közepes sárgarépa
1 közepes cukkini
fél póréhagyma
A domolykót - mivel féltem, hogy nagyon szálkás lesz - 1,5 mm-enként beirdaltam, sóztam és fokhagyma-nyomón átpasszírozott fokhagymával bedörzsöltem, majd pár órára a hűtőbe tettem. Halsütés előtt a zöldségeket megpucoltam, vékony csíkokra vágtam, a póréhagymát felkarikáztam, majd - amíg a domolykó sült a grillserpenyőben - kevés olívaolajon egy sima serpenyőben éppen csak megpirítottam, végül kevés sóval megszórtam és tányérra szedtem a ropogós zöldségeket.
Egy grillserpenyőben a zsírszalonnát kisütöttem és ebbe a zsírba tettem bele a domolykót, amit közvetlenül a sütés előtt meglocsoltam egy fél citrom levével. Érdekes, hogy a savanykás íz egyáltalán nem érződött rajta, viszont valami isteni, szaftos lett a hal húsa. Hogy ez a só-fokhagyma-citrom triónak, vagy a domolykó jellegének köszönhető, azt nem tudom, de legközelebb is mindent ugyanígy csinálok, és bőszen reménykedem, hogy az eredmény is ilyen mennyei lesz!
A halat mindkét oldalán kb 5-5 percig sütöttem, majd a zöldségágyra tettem. A végén még kisütöttem a halak ikráját is, ezzel mintegy megkoronázva az amúgy is fejedelmi vacsorát!
Ha lehetőségetek van rá és hozzájuttok domolykóhoz, mindenképpen készítsétek el ezt a receptet, de szerintem pontyból vagy kárászból is ugyanilyen vacsorát alkothattok!
Helyesbítés: azóta egy névtelen olvasóm volt olyan kedves és felvilágosított, hogy a képeken nem domolykó, hanem jászkeszeg látható. Én hiszek neki, hiszen domolykót eddig én még nem fogtam és a hal kifogásakor férjem sem volt benne biztos, mindössze a falu régi öreg halásza tudta megerősíteni a tényt, hogy a fenti hal domolykó. Mégis, az olvasó szava szent (az öreg halász pedig nem tévedhetetlen), így a békesség kedvéért annyit igazítanék a recepten, hogy akár domolykóval akár keszeggel is elkészíthető. És tény, hogy akármi is volt ez a hal, az íze isteni lett sütés után :-)
Kedves Névtelen! Köszönöm a hasznos információt :-)
Tegnap szkájpoltam Kriszta barátnőmmel, aki Hollandiában él a szerelmével. Szeretek vele beszélni, mert sokszor terelődik a beszéd az ételekre és mindig van az én drága barátnőmnek pár jó ötlete. Amikor kint voltam náluk Venloban, egy tök egyszerű sült csirkeszárnyat bolondított meg mártogatós szárzellerrel. Most pedig éppen egy zellersalátáról regélt ódákat! Meg is hozta a kedvem hozzá, ráadásul tudtam, hogy anyósomtól kapott két hatalmas kacsamell várakozik a hűtőben, ehhez pedig tökéletes lesz a zeller.
