Házi tortilla

Minap, a tv csatornák közt lelkesen kapcsolgatva megláttam egy szakácsot, aki hatalmas lendülettel csépelt egy tésztadarabot. Mint mondta, ilyen egyszerű tortillát készíteni. Csak folpack közé teszed a tésztagombócot, hatalmasat csapsz rá egy súlyyos serpenyővel és már ki is lapult a kis drága. Legfeljebb még pár sodrás a sodrófával és már kész is a leheletvékony tortilla.
Hmmmm, gondoltam, ezt nekem is ki kell próbálnom. Sok bonyodalom nem volt a recepttel sem, liszt, só és víz, na meg persze a kellő keménységre/lágyságra gyúrás és már csapkodtam is lelkesen a gombócokat...apósom és anyósom legnagyobb derültségére (ha eddig nem néztek bolondnak, akkor most már tuti!)

Hozzávalók:
25 dkg finomliszt (lehet fele-fele arányban kukoricaliszttel keverni)
1,5 dl víz
csipet só

A finomlisztbe beleszórtam a sót, majd szépen lassan hozzáadtam a vizet, miközben kézzel szorgalmasan próbáltam egyenletesre gyúrni a masszát. Hogy ne legyen minden lisztes, aztán később ragacsos-tésztás, egy mély műanyag edényben történt az összekeverés, majd, amikor már egyneműsödött a tortilla-alap, szépen kivettem a tésztát és az asztalon gyúrtam még jó 5 percig simára, selymesre. Nem szabad sem túl keménynek, sem túl lazának lenni, nekem kicsit keményebb lett az állaga, mint a pillecukornak, de azért ruganyos maradt.
Ezután elosztottam 20 kis golyóra (igen, én most picike, tenyérnyi tortillákat szerettem volna, amolyan falatkás darabokat :-) és elkezdtem a fent leírt ütögetős lapítást. Azaz egy folpack közé tettem a golyót (persze helyet hagyva a kinyújtásnak) és elővettem anyósom legnehezebbnek tűnő edényét (igen, Medgyesen műveltem ezt), majd egy határozott mozdulattal lesújtottam a lapító tésztacsomóra. Azonnal és szabályosan vette fel a kerek alakzatot, már csak picit kellett rásegítenem, hogy vékonyabb legyen.

Egy palacsintasütőt felforrósítottam szárazon (azaz mindenféle zsiradék nélkül) és kb fél-fél percig pirítottam-sütöttem a tortillácskám mindkét oldalát. Az eredmény egy nagyon finom tortilla lett, amit az esti grillezésnél félbehajtva, spárgasalátával és grillezett csirkecombbal megpakolva ettünk.

(az már csak az én bénaságom, hogy sem a spárgasalátát, sem a megpakolt tortillát nem sikerült lefényképezni. Na, de kinek jár az esze fényképezésen, amikor az orra előtt grillcsirke és sör van :-)